A Simicska birodalom eltűnése után érdemes szétnézni a magyar médiapiacon. Bár Kocsis Máté tegnap este a Fidesz által visszafoglalt Hír Tv-ben azt mondta, hogy nincs kormánypárti médiatúlsúly, ennek most már teljesen egyértelműen az ellenkezője igaz.

Ahhoz, hogy megnézzük, mi a független sajtó helyzete Magyarországon, nem a kritikus vs kormánypárti, és nem is a független vs nem független közéleti sajtó ellentétpárból érdemes kiindulni. Én most ebben a cikkben a Fidesztől független sajtó helyzetét fogom végigvenni, már csak azért is, hogy pontosabb kategóriákat kapjunk.

Szerintem ma a magyar közéleti sajtóban négy csoportra lehet bontani a sajtótermékeket, a Fidesz által irányított sajtótermékekre, az állami pénzekhez jutó sajtótermékekre, az ismeretlen, vagy bizonytalan tulajdonosok által birtokolt sajtótermékekre, és a Fidesztől független sajtótermékekre. Az első és az utolsó minősítés egyértelmű.

Az állami pénzekhez jutó sajtónál, bár sok esetben független sajtótermékekről van szó, de tudhatjuk, ezeknek a termékeknek a léte nagyban függ a kormánypárt akaratától, így nem lehet 100%-osan azt mondani, hogy függetlenek lennének. Míg a bizonytalan  hátterű sajtótermékeknél, bár a függetlenség a legtöbb esetben adott, de ez változhat egy új tulajdonossal, vagy a most titokban lévő tulajdonos előlépésével.

Hírügynökség

Az MTI 2010-es megszállása, majd a hírügynökségi piac állami monopóliummá tétele (ingyenessé tették az MTI-t, ami csődbe vitte az RTL-es független hírügynökséget), nagyban befolyásolja a médiapiacot. Számtalan helyzet van, ahova csak az MTI tudósítója megy el, vagy külföldi hírek, amiket az MTI szemüvegén keresztül dolgoznak fel utána a nagyobb portálok is, ez pedig nagyban meghatározza a magyar médiapiacot.

Televíziók

A közmédia csatornái, az M1, a Duna Tv, sőt még a sportközvetítések szünetében is egyperces úgynevezett migránshíradót adó M4 is lényegében a Fidesz szolgálatában állnak. A Tv2 és az Echo Tv mellé pedig augusztus elsejétől most már a Hír Tv is becsatlakozott. Velük szemben áll az RTL Klub, amely azonban az elmúlt években igazán nagy, saját oknyomozással, nagy saját üggyel nem tudott előállni. Marad még az ATV, amely egyre több állami hirdetéshez jut, ezért őket leginkább az állami pénzhez jutó kategóriába lehet sorolni.

Rádiók

Itt az egy szem Klubrádió (a Tilos hallgatottsága annyira elenyésző sajnos, hogy érdemben nem számít) képviseli a Fidesztől független rádiók piacát. De a Klubrádió is csak Budapesten és környékén fogható, miután 2010 óta elvették a vidéki frekvenciáit, és ez a rádió is folyamatosan pénzügyi nehézségekkel küzd. A közmédia rádiói, a Kossuth, a Bartók, a Dankó és a Petőfi, is az állami propaganda szolgálatában állnak, amikor közéleti műsorokról van szó, míg a vidéki kisebb rádiók is pár elenyésző példát leszámítva az MTI híreit dolgozzák fel a híradóikban. A nagy kereskedelmi rádiók piacán pedig a csak interneten fogható Class Fm-en kívül lényegében már csak fideszes oligarchák által megvásárol rádiók vannak.

Országos napilapok

A fideszes állami hirdetésekkel megtámogatott Népszava maradt mára az egyetlen országos politikai napilap, ami nem a Fideszé. Vele szemben áll a Magyar Idők, és állítólag az a terv, hogy a Fidesz médiaközpontja újraindítaná a Magyar Nemzetet, annak 2014 előtti párthű állapotát visszaállítva. Érdemes még szólni a két bulvár-napilapról, a Borsról, amit Andy Vajna vett meg, és a Blikkről, amely bár külföldi befektetők tulajdonában van, de rendszeresen érkeznek pletykák arról, hogy felvásárolnák, vagy hogy mekkora súlyt helyez a kormányoldal a szerkesztőségre. Ha pedig bulvár és közélet, akkor a kormánypárti Ripostról, és az ingyenes Lokálról sem érdemes megfeledkezni.

Megyei napilapok

Itt nincs kecmec, minden a Fideszé. A legtöbb megyei napilap, és a hozzájuk tartozó helyi portál Mészáros Lőrinc kezében van. De pár helyi lap jut még Andy Vajnának és Heinrich Pecinának is, aki a Népszabadság egyik gyilkosa volt.

Hetilapok

Ez a piac, ahol talán a legjobban áll a Fidesztől független lappiac. HVG, 168 óra (bár itt nagyon bizonytalan a tulajdonosi háttér), Magyar Hang, Magyar Narancs, Élet és Irodalom. De ott van még a szintén állami hirdetésekből fenntartott Vasárnapi hírek, és a csak online kapható tetszhalott Heti Válasz. Ezzel szemben áll az ingyenes Lokál extra, a Demokrata, és a Figyelő, illetve az egyre inkább kormánypárti hangvételű Hetek, a Hit gyülekezetének hetilapja.

Online lapok

Itt kicsit a Fidesztől független sajtó van még előnyben. A mára az Origót megelőző két legnagyobb lap, a 24.hu és az Index is független a kormánypárttól (bár az Index kapcsán nem tudjuk, Simicska hagyott-e hátra atombombát, és az Index még mindig nagyon be van ágyazva a Spéder Zoltán tulajdonában álló CEMP-be), és a nagy hármas után következő két lap, a 444 és a Hvg.hu is független a kormánypárttól, bár az már sok mindent elmond, hogy mindkét lap az olvasók támogatására szorul.

Ezzel szemben áll a 888, a Pestisrácok, az Origo, illetve a fentebb említett különböző print lapok online portáljai (például az összes megyei lapé). Ezeken kívül pedig még számtalan kisebb látogatottságú hír vagy közéleti portál (Alfahír, Átlátszó) is van, főként a Fidesztől függetlenül. Érdemes még külön beszélni a Zoom.hu-ról, amely bár ellenzéki hangvételű, igazán máig se lehetünk tisztában azzal, kik alkotják a tulajdonosi kört. Illetve az atv.hu, amely bár a kormánytól független, fontos ellenzéki híreket is közöl, de többször is az elmúlt években fontosabb pillanatokban a kormány propagandájának eszközévé vált.

Egyéb online média

Lényegében minden ellenzéki pártnak van valamilyen saját blogja. Illetve sok-sok, a kormánytól független ellenzéki blog működik magasabb látogatottsággal. Számos, több tízezres, ellenzéki érzelmű Facebook-csoport, vagy oldal is van a közösségi médiatérben. De ha nem élünk buborékban, akkor láthatjuk, ha mesterségesen is, de ennek kialakította a Fidesz az utóbbi években az ellenpárját. Mára ez a mezőny inkább kiegyenlítetlenek, mint ellenzéki túlsúlyúnak tűnik.

Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a közösségi médiában a pénz beszél. A vásárolható hirdetésekkel ezeket a platformokat le lehet tarolni, ahogy ezt tette is a Fidesz a választási kampány utolsó két hetében. Az ellenzéknek, ameddig ezt az 1-2 milliárdos online vásárlást nem tudja ellensúlyozni lényegében nem is lesz esélye.

+1 Köztéri reklámpiac

Bár nem sajtó, de a médiaviszonyokhoz hozzátartozik, hogy ezt a hirdetési piacot, lényegében leuralta a Fidesz két történéssel. Egyrészt a Simicska féle Mahír csoport Fideszhez vándorlásával, lényegében a közterületi órásplakát helyek majdnem 100%-a tartozik a kormánypárthoz. Másrészt a választási eljárási törvény júliusi módosításával a kormánypárt betiltotta az ellenzéki pártok vadplakátolását. Plakátokat kampányban csak az önkormányzat által kihelyezett plakáthelyeken lehet majd közzétenni. Ez pedig azt jelenti ellenzéki köztéri megjelenések csak akkor lesznek majd, ha a kormánypárt engedélyezi azokat.

Összességében, ha végignézzük a különböző kategóriákat, bár mutogatni lehet bizonyos médiatermékre, de a kormánypárt főként a tévés és a rádiópiac leuralásával órási túlsúlyban van a magyar médiában. Ha pedig azt is hozzávesszük, hogy a legtöbb Fideszhez kötődő sajtótermék kvázi közös szerkesztés alatt áll a fontosabb ügyekben, míg a most már alapból kisebb, nem fideszes média tagjai egymással is vitában állnak, egy plurális, több véleményű, több hangú közélet zajlik ezekben a terekben, bődületes előnyt láthatunk a kormánypárti oldalon. A kérdés az, merre tovább?

A Hír TV elfoglalásáról szóló írásaink itt olvashatók.