A 24.hu birtokába jutott az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azon jelentése, amely miatt nemrégiben 9 milliárd forint EU-s pályázati pénz visszafizetésére kötelezték Magyarországot.
Az eredetileg érintett, technológiai-innovációs pályázatokat kezelő cégcsoport ügyéről a kormánypárti média úgy cikkezett, hogy csak a volt szocialista miniszter és EP-képviselő Göncz Kinga nevét emlegették az ügyben.
A jelentésből viszont az derül ki, hogy míg Göncz valóban az egyik cég mögött álló alapítvány vezetője, addig magában az ügyben aktív szerepet játszott több lobbista, üzletember is, akik mind a kormányzathoz kötődnek.
Ilyen a korábban az amerikai kitiltási botrány során már előkerült Tábor Viktor, vagy Sagyibó Viktor, Lázár János volt miniszteri biztosa.
A vizsgálat 31 magyar uniós projektet érintett, ezek közül az egyik legfontosabb a Pillar Európa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft. volt. Ők az Európai Regionális Alap pályázati pénzeinek felhasználásakor – kutatók alkalmazása helyett – ebből a pénzből szabálytalanul a HR-eseiket és recepciósokat fizettek ki.
Tábor Viktor volt az, aki az eddig nyilvánosságra került információk szerint a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-re hivatkozva 2014-ben a Bunge nevű amerikai étolajgyártót próbálta 2014-ben, kétmilliárd forinttal megvesztegetni, az étolaj áfájának mérséklését ígérve nekik. A cég viszont az amerikai nagykövetséghez fordult az esettel kapcsolatban, ezek után pedig Tábort, és Vida Ildikót, a NAV akkori vezetőjét is kitiltották az USA területéről.
Tábort egyszer már elmarasztalta a bíróság az üggyel kapcsolatban, kétrendbeli befolyással való üzérkedés miatt, de a Fővárosi Ítélőtábla az ítéletet 2017-ben megsemmisítette, így azt újrakezdték.
Most egy Advanced Network Technologies nevű cégén keresztül bukkant fel az OLAF jelentésében is, a megállapítások szerint 18 millió forintos darabáron adott el szervereket az Euronet Zrt.-nek. A baj ezzel az hogy a jelentés szerint Tábor cége ezekhez a berendezésekhez 2,9 millió forintos darabáron jutott hozzá.
AZ ANT egyébként korábban is szerepelt a sajtóban, az Orbán-kormányok alatt több milliárd forintnyi közbeszerzést nyert már el.
Az ügy másik komoly szálába a Microsoft magyarországi leányvállalata is belekeveredett. A 2017 végén kitört Microsoft botrány kiderítette, hogy a magyar cég egyik vezetője, Sagyibó Viktor korrupciógyanú miatt a multicég belső vizsgálata után onnan távozni kényszerült: nem is akárhová ment: az akkor Lázár János által vezetett Miniszterelnökségen lett miniszteri biztos.
Az OLAF-jelentés most megállapítja, a Microsoft egykori kiemelt partnere, a 12-13 millárdos forgalmú Humansoft Kft. közel félmilliárd forint EU-s támogatást használt fel szabálytalanul.
Sagyibó távozása után a Microsoft szerződést is bontott a Humansofttal, amely egyébként a 4IG Kft.-n keresztül Mészáros Lőrinc üzlettársához, a tiszakécskei Szijj Lászlóhoz kötődik.
A Pillar Kft. túlszámlázásai olyan konzorciumokban történtek, ahol a Budapest Műszaki Egyetem egyes oktatói is részt vettek. A BME Infokom és az azt tulajdonló Medialab konzorciumban pályáztak eurómilliókra a Pillar Kft-vel. Az OLAF-jelentés szerint azonban a cégháló-elemzés kiderítette, a konzorcium tagjai ugyanabba a tulajdonosi körbe tartoznak, így az szabálytannak számít.
Az egyik érintett oktató Walter János azzal tűnt ki korábban, hogy az OLAF cégüknél tartott vizsgálata előtt adatokat törölt a laptopjáról.
A teljes jelentésben egyébként 19 magyar cég/cégcsoport érintett, köztük Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Lórándnak a korábbbi cége, a Waberer’s – Szemerey Logisztika is.
