Újabb nemzetközi statisztika húzza alá, mennyire katasztrofálisan alacsonyak a magyar bérek: ezúttal az OECD 2017-es adatai mutatnak rá, hogy a magyar kormány „munkaalapú társadalma” a jövedelmek szintjén jelentősen elmarad a régiós átlagtól is.
A Menedzsment Fórum szemlézte a szervezet legfrissebb mutatóit, melyek szerint az egész évben ledolgozott munkaórák száma alapján továbbra is a középmezőnyben vagyunk 1740,4 órával. Ehhez képest a térségben vannak olyan országok, ahol többet – Lengyelország (1895 óra), Csehország (1776 óra) –, és olyanok is, ahol kevesebbet – Szlovákia (1714 óra) – dolgoznak átlagosan munkahelyükön.
A hanyatló nyugaton ennél jóval kevesebb idő alatt keresik meg fizetésüket: a lista élén a franciákat, hollandokat, dánokat, norvégokat találjuk. És a görög válság idején is terjesztett propagandával ellentétben nem a déli országokban a „leglustábbak” az emberek: a ledolgozott munkaórák száma továbbra is Németországban a legalacsonyabb (1356). Ehhez képest a görögök 2018 órát töltenek átlagosan a munkahelyükön, és a spanyolok, olaszok, portugálok számai is magasabbak.
A Magyarországra vonatkozó legaggasztóbb adatok azonban a bérekkel függnek össze.
Ahogy az alábbi ábrán is láthatjuk, az éves bruttó átlagbér tekintetében Magyarországot csak Mexikó múlja alul az OECD-országok mezőnyében. A szervezet számításai szerint a magyar bruttó átlagbér 22 576 dollár, ezzel még régiónkban is sereghajtók vagyunk, annak ellenére, hogy az összeg 8 százalékkal emelkedett 2016-hoz képest.
Ha pedig a ledolgozott órák és a bérek átlagát hasonlítjuk össze, akkor a magyar átlagkereset óránként (13 dollár) csak egy hajszállal múlja fölül a válságban megtépázott görögök és a lettek 12,9 dolláros átlagát.
Új-Zélandon vagy Írországban, hasonló időráfordítással, ennek nagyjából a dupláját lehet megkeresni: 40 042, illetve 47 652 dollárt évente, írja az MFor.
És mindez persze csupán a jelentős különbségeket elfedő átlag, egy jelzésértékű, statisztikai viszonyszám. Ráadásul bruttó összegekről van szó, és mint ahogy mi is többször írtunk róla a napokban, többek között a kafetéria-rendszer átalakítása hamarosan további, jelentős nettó bércsökkenéshez vezethet, mintegy kétmillió hazai dolgozó esetében.