Folyamatosan csökkent az utóbbi években azoknak a napoknak a száma, amelyeket munka nélkül töltenek a magyar dolgozók, ami elsősorban azért lehet, mert félnek táppénzre menni vagy betegszabadságot kivenni – derül ki a KSH múlt héten megjelent, Munkaidőmérleg című tanulmányából, amelyet a Népszava szemlézett. 

A kutatás leszögezi, hogy a jelenség nem a fizetett szabadságok kivételével van összefüggésben: a munkavállalók által kivett fizetett szabadság átlagos hossza ugyanis 1995 óta lényegében állandó, mivel a szabadságra vonatkozó törvényi előírások alapvetően nem változtak ez idő alatt.

A táppénzen és a betegszabadságon töltött napok száma ugyanakkor már sokkal inkább felelős a tendencia alakulásáért, miután 1992-ben még átlagosan 17 napot nem dolgoztak betegség miatt a munkavállalók, 2016-ban viszont már csupán 10 napot vettek ki betegség miatt.

Ez akár azt a látszatot is kelthetné, hogy a munkavállalók egészségi állapota évről évre javul, a Népszava által megkérdezett László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke szerint azonban sokkal inkább arról van szó, hogy  egy betegség idején a munkavállalók joggal tartanak attól, hogy jelentősen csökken a keresetük.

A szakember szerint a táppénz összege ugyanis annyira csekély – a napi átlagkereset 50-60 százaléka -, hogy a munkavállalók inkább betegen is bemennek dolgozni. Pláne, hogy a legtöbb munkaadó havi 10-15 ezer forintos jelenléti bónuszt is fizet dolgozóinak. Ennek felét azonban már egy egynapos távolmaradással is elveszítik, 2-3 napos betegség esetén pedig az egészet.

A táppénz jelentette bevételkiesésről mi is írtunk korábban: a jövedelem betegség alatti csökkenése rengeteg háztartás számára jelent akkora érvágást, hogy külön tartalékot kell felhalmozni az ilyenkor jelentkező hiányt fedezni tudják. A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Friedrich Ebert Alapítvány megbízásából készített, nyár elején közzétett kutatás szerint a magyar társadalom több mint felét érinti az a probléma, hogy megtakarításaik nem fedezik az olyan váratlan kiadásokat, amelyeknek körébe a táppénz jelentette fizetéscsökkenés is tartozik.

A KSH tanulmánya párhuzamot von a betegség miatti hiányzások mértéke és a foglalkoztató szervezet mérete között is: míg az 5-49 fős szervezeteknél dolgozók átlagosan mindössze 3,8 napot voltak táppénzen vagy betegszabadságon 2016-ban, addig az 50–249 fős cégeknél már 8,7 napot. A legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozásoknál pedig jellemzően 11,2 napot maradnak betegség miatt távol a munkától a dolgozók. A tanulmány szerzői szerint feltételezhető, hogy a kisebb munkahelyi közösségekben a körülményesebb helyettesítés miatt a dolgozók nem mernek betegszabadságra menni, nehogy eleveszítsék állásukat.

(Népszava)