Július első napjától, azaz holnaptól lép hatályba az új büntetőeljárási törvény, amelynek ellentmondásos, több jogász szerint nyilvánvalóan visszaélésekre lehetőséget adó szövegezése felkorbácsolta a kedélyeket az elmúlt időszakban. Május végén Magyar György ügyvéd blogbejegyzésében mutatott rá arra, hogy az új szabályozás hemzseg a gumifogalmaktól, és egyúttal azt is kifejtette, hogy szerinte a jogalkotói „engedékenység” szándéka is egyértelműen arra irányul, hogy azt a jövőben a jogalkalmazó a saját szája íze szerint értelmezze majd.

A törvény kardinális újdonsága az, hogy megjelenik benne az úgynevezett „előkészítő eljárás” fogalma, amelyet a jogszabály szövege szerint az ellen lehet majd indítani, aki „bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet”.

Azóta jogászok egybehangzóan alátámasztották Magyar György okfejtését, és egyetértenek azzal, hogy az „aki szóba jöhet” kifejezés címén futó kritérium pont annyira tág és megfoghatatlan, mint amennyire annak hangzik, és valóban szinte bárkire ráaggatható ilyenformán a gyanúsítás jogosságának címkéje.

Az előkészítő eljárás megjelenése a büntetőjogi procedúrában ugyanis egyúttal azt is jelenti, hogy  a büntetőeljárás megindításának már nem lesz feltétele a bűncselekmény gyanúja, hiszen az az eljárás célja lényegében a gyanú gyanújának megalapozása.

Akit ilyen módon szóba hoznak egy bűncselekmény elkövetésével, az Magyar György szerint számíthat rá, hogy „hogy a lakását bekamerázzák, a telefonját lehallgatják, az elektronikus levelezését megfigyelik. De lekérhetik az adóbevallását, a bankszámláján szereplő adatokat, az egészségügyi adatait, s annak is utánanézhetnek, kötött-e házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést.”

Mindezt azzal a személlyel is megtehetik akiről „megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart”. Ez a kör szerinte ugyanolyan meghatározhatatlan, mint az elkövetéssel gyanúsítottak kategóriája, hiszen belefér az érintett rokonsága, baráti köre, valamennyi szomszédja, mi több, összes munkatársa, bármilyen ismerőse.

Az előkészítő eljárás megjelenése mellett más fontos újdonságokat is tartalmaz még a törvény. Az egyik ilyen, hogy a védőkirendelés a továbbiakban nem a rendőrség, hanem a megyei ügyvédi kamarák hatásköre lesz. Emellett a gyanúsítási kihallgatást leghamarabb két órával az ügyvéd értesítései után lehet csak megkezdeni, vagyis a rendőrségnek kötelező lesz megvárnia a védőt. Változás lesz az eddig gyakorlathoz képest az is, hogy a gyanúsított ezentúl már a vádemelés előtt megismerheti a rá vonatkozó összes ügyiratot. Formális változást jelent majd, hogy az előzetes letartóztatást a jövőben szimplán letartóztatásnak fogják hívni.

(via 444.hu)