Tegnap benyújtotta az igazságügyi miniszter a parlamentnek az új gyülekezési törvényről szóló törvényjavaslatot. A javaslat benyújtását megelőzően számos cikk és találgatás kapott szárnyra arról, hogy mennyire lesznek korlátozóak az új rendelkezések. Ezek a félelmek szerencsére nem igazolódtak be, bár van néhány olyan rendelkezése a tervezetnek, amely némi aggodalomra adhat okot.

Az kétségtelen, hogy a korábbi gyülekezési törvény elavult volt és számos esetben nem biztosított megfelelő törvényi választ arra, hogy a rendőrségnek hogyan kell eljárnia, a tüntetések szervezőinek felelősségét és kötelezettségeit pedig szintén nem rendezte megfelelően.

Ez rengeteg konfliktushoz, illetve egymásnak ellentmondó, néha esetleges rendezvény tiltásokhoz vagy éppen engedélyezésekhez vezetett nagyon hasonló helyzetekben. Ennek megfelelően a rendőrségi határozatokkal szembeni bírói döntések is esetlegesek voltak, ugyanolyan típusú tiltásoknál, hol igazat adott a rendőrségnek a bíróság, hol megsemmisítette a rendőrség határozatát. Tehát szükség volt új gyülekezési törvényre.

Az új gyülekezési törvény tervezetnek számos olyan pontja van, ami nagyon pozitív. Ilyen az, hogy egyértelműen meghatározza azt, hogy mi számít gyűlésnek (azaz tüntetésnek). A törvénytervezet leírja azt, hogy 2 ember szükséges ahhoz, hogy megvalósuljon a gyülekezés, illetve azt, hogy a gyülekezés nyilvános legyen. A korábbi törvény szöveg ezt nem határozta meg pontosan. Továbbá definiálja azt, hogy mit ért az alatt, hogy ki a gyűlés szervezője, illetve vezetője. Ez azért fontos, mert korábban a rendőrség sokszor ad hoc módon – bár logikusan – jelölte ki azt, hogy ki lehet egy nem bejelentett tüntetés szervezője.

Általában azt jelölték meg, aki megaphone-ba beszélt a tömeghez, de sokszor ezek az emberek a valóságban csak önjelölt beszélők voltak és korántsem szervezők. Most a törvény tervezet ezt tisztán megfogalmazza „azt kell vezetőnek tekinteni, aki a napirendet meghatározza, akinek a gyűlés menetére befolyása van, illetve aki harmadik személyekkel szemben a gyűlést képviseli.”.

De ami ennél fontosabb a mostani új tervezet sokkal egyértelműbben és részletesebben kitér arra, hogy a szervező(k) kizárhatják a rendezvényüket megzavaró személyeket a rendezvényről, ennek mikéntjét is leírja, ezenkívül a rendőrséget is egyértelműen kötelezi arra, hogy megakadályozza a rendezvény megzavarását.

További fontos változás, hogy kitér a tervezet szövege az egymással versengő rendezvények kérdésére, azaz arra, hogy a rendőrségnek mit kell tennie abban az esetben, ha két rendezvényt egy időpontban, egy helyszínen kívánnak megtartani.

Eddig erre nem volt szabályozás és a rendőrségnek sokszor úgy kellett biztosítania mindkét rendezvény megtartását, hogy az teljesen irracionális volt, mert nem voltak meg a megfelelő eszközeik arra, hogy rendesen elszeparálják térben és/vagy időben a két rendezvényt.

Ilyen volt az, amikor két évvel ezelőtt március 15-én Orbán Viktor beszédet tartott a Nemzeti Múzeumnál és oda bejelentettek egy ellenzéki tüntetést. Itt a rendőrség utóbbira hozott egy tiltó határozatot arra hivatkozva, hogy az előbbi rendezvényen várható résztvevők létszáma miatt a két rendezvény nem fér el ugyanazon a területen. A rendőrség indoklása teljesen helyénvaló volt, amit mégis a bíróság hatályon kívül helyezett, azzal az indokkal, hogy a rendőrségnek kötelessége biztosítani, hogy mindkét rendezvény megvalósuljon az adott időben, az adott helyszínen.

Ez teljesen logikátlan és a gyakorlatot nem ismerő döntés volt, amivel lehetetlen helyzetbe hozta a bíróság a rendőrséget. A rendezvényen a két tábor között ki is alakult több konfliktus, kisebb dulakodás.

Most az új tervezet az ilyen helyzetekre megoldást ad, azzal, hogy az a rendezvény élvez elsőbbséget, amit előbb jelentenek be. Ha a két rendezvény létszámi, közbiztonsági vagy egyéb okokból nem megvalósítható egyszerre.

Ez nagyon fontos például egy Budapest Pride esetében is, ahol rendszeresen jelentenek be szélsőjobboldali szervezetek ugyanarra a helyszínre rendezvényt, ahol a Pride tartja demonstrációját.

Több konfliktus adódott az elmúlt időszakban abból is, hogy Magyarországra látogatott kiemelt védettséget élvező személy és ezekben az esetekben nem a rendőrség, hanem a TEK hozott olyan terület lezárási határozatokat, ahol a védett személy is megjelent és tüntetés is volt bejelentve.

A rendőrségnek nagyon kevés jogi eszköze volt ezeknek a helyzeteknek a kezelésére és sokszor a bíróságok is a korábbi törvény hiányosságai miatt, olyan határozatokat hoztak, ami a tüntetéseket engedélyezte ezekben az esetekben. A mostani törvény egyértelműen kitér erre a helyzetre és egyértelmű jogi eszközt ad a rendőrségnek a tiltásra, ha: „a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező, Magyarországon tartózkodó személy vonatkozásában vállalt kötelezettség teljesítését akadályozza”.

Ez azért fontos, mert pl. ha Putyin vagy Merkel látogat Magyarországra, akkor az ő védettségüket muszáj biztosítani a magyar államnak és ezt egy tüntetés az adott helyen igencsak nehézzé, veszélyessé teheti.

Ugyanakkor a mostani szabályozás arra is kitér, hogy a rendőrség ne csupán megtiltsa a rendezvényt, hanem javasoljon időben és/vagy térben alternatív lehetőségeket, ami korábban nem volt. Azaz, ha Putyin a parlamentbe látogat és valaki erre az időre a Parlament elé szervez egy tüntetést, akkor a rendőrség nem intézheti el ezt csak egy tiltással. Ugyanakkor kitilthatja a parlament elől a gyűlést.

A rendőrségnek javasolnia kell egy olyan helyszínt, ahol a gyűlés már nem veszélyezteti a védett személy biztonságát. Kérdés persze az, hogy ez mennyire lesz arányos és adott esetben mennyire lesz távoli például az alternatív helyszín javaslat a gyülekezés céljához képest, például ha a tüntetők Putyinhoz szeretnék üzenetüket eljuttatni. De ettől függetlenül azért örülhetünk ennek a változtatásnak, mert így teljesül a gyülekezéshez való jog és érvényesülnek a védett személy biztosításának feltételei is.

Két eléggé problémás rész is található az új tervezetben. Az egyik szerint szabálysértéssel büntetnék azt, aki „a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti gyűlés szervezőjeként vagy vezetőjeként, a gyűlés vezetője vagy a rendezők előtt magát újságíróként igazolt személyt a gyűlésről kizár.” Ezzel az a probléma, hogy Magyarországon nincsen egységes újságírói igazolvány, ezt minden média saját magának gyártja.

Volt olyan eset, amikor Orosz Mihály Zoltán akart a Pride-ra bejutni és az őt kísérő kamerás férfi azt állította magáról, hogy újságíró. Neki lehetett volna is akár saját maga által gyártott újságírói igazolványa és nem is viselkedett egyértelműen ellentüntetőként, ahogy Orosz Mihány Zoltán, mégis a helyzetből egyértelmű volt, hogy a férfi ellentüntető, nem újságíró. A törvény mostani szövege szerint, őt nem lehetne kizárni, ami elég nagy probléma, hiszen a rendezvény nyugalmát az illető egyértelműen megzavarná.

A másik problémás rész az, hogy azt is szabálysértéssel büntetnék, aki egy olyan rendezvényen vesz részt, amit betiltottak. Itt azzal van a probléma, hogy a rendezvény szervezője nem feltétlenül fogja a részvevőket tájékoztatni arról, hogy a rendezvény betiltásra került, ezáltal az, aki azon részt vesz nem lesz ennek tudatában, hogy ő egy ilyen rendezvényre érkezik. Itt az lenne a megfelelő, ha a rendőrség tájékoztatása ellenére nem hajlandó az illető elhagyni a rendezvény helyszínét, csak akkor legyen büntethető szabálysértéssel.

Két kérdéses része van még a törvénytervezetnek. Az egyik a magánélethez való jog és gyülekezéshez való jog ütközősének feloldása. Sok aggodalom volt ezzel kapcsolatban, már az Alaptörvény módosításának elfogadásakor is. Itt azt gondolom, hogy a törvény szövege megfelelő, az arányosság elvét veszi figyelembe. Csak akkor tiltható meg a rendezvény, ha „Mások jogainak és szabadságának sérelme különösen, ha a felhívás, illetve a gyűlés – az alkalmazott technikai eszközök, időtartama miatt – alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozására.”.

Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne ezt a részt kijátszani, de a szövegből egyértelmű, hogy a tervezet írói mindkét jogot egyaránt fontosnak tekintik és az arányosság elvét tartják szem előtt.

A másik kérdéses rész a szintén tiltó okként felhozott „közlekedés rendjének sérelme”. Ez a jelenleg hatályos törvényben a következőként szerepel: „Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását megtilthatja.”.

A mostani szövegezés véleményem szerint több visszaélésre adhat lehetőséget. Ugyanakkor a törvény módosítás magyarázatából kiderült, hogy a tervezet írója továbbra is az arányosság szem előtt tartását tartja fontosnak.

Mindenesetre megnyugtatóbb lenne, ha a sérelem szó jobban lenne definiálva, mert így számomra kérdéses marad az, hogy ez alatt azt értjük- e hogy 30 ember az Oktogon közepén órákon át tüntetve akadályozza a 4-6-os villamos közlekedését, vagy azt, hogy egy 1000 fős vonulás áthalad az Oktogonon és emiatt 20 percig ezen a szakaszon nem közlekedik a villamos.

Előbbi esetben, teljesen aránytalan a 4-6-os villamos közlekedésének akadályozása, utóbbiban viszont teljesen arányos, viszont mindkettő a  jelenlegi szöveg környezetben beleeshet a „sérelem” definíciójába.

A fentieken kívül, amit még kiemelnék az új tervezőből, hogy továbbra is hiányolom, hogy a rendőrség mellett az Országos Mentőszolgálatot is kötelezzék a rendezvény biztosítására, amire korábban az Ombudsman is többször felhívta a figyelmet.

Azt gondolom, hogy elfogadhatatlan, hogy több százezer forintot kér el az OMSZ, ha egy nagy létszámú rendezvényre a szervezők kérnek tőlük biztosítást. Ahhoz, hogy az ember 100%-ban tudja biztonsággal gyakorolni a gyülekezési jogát, joga van ahhoz, hogy adott esetben időben és megfelelő orvosi ellátáshoz jusson.

Ezenkívül ami nagyobb változás még a korábbiakhoz képest: most már nem 3 nappal korábban kell bejelenteni egy tüntetést.

Legkorábban 3 hónappal hamarabb lehet – ilyen kritérium eddig nem volt -, ami egy jó változtatás, hiszen egy évre előre nem láthatja a rendőrség, hogy az adott közterületen milyen állapotok lesznek, még a három hónap is igen korai ebből a szempontból. Viszont legalább 48 órával, vagyis két nappal a rendezvény meghirdetése előtt kell bejelenteni a rendezvényt, és nem a rendezvény időpontjához képest 48 órával korábban. Ezzel a résszel teljes mértékben egyet lehet érteni, hiszen a korábbi évek tapasztalata az, hogy a rendezvény szervezője hamarabb hirdeti meg a közösségi médiában és egyéb felületeken a rendezvényét, minthogy egyeztetne erről a rendőrséggel. Ami abból a szempontból problémás, hogy ha valaki például a Vörösmarty téren szeretne tüntetést szervezni február 22-én, de ott éppen egy könyvvásár van, akkor igen nehézkes oda színpadot építeni, embereket hívni. Ez a helyzet viszont kiderül a rendőrségi egyeztetés közben, és a szervező sem kerül olyan helyzetbe, hogy esetlegesen nem lesz ideje a rendezvény helyszínének változásáról a résztvevőket tájékoztatni.

Összességében azt gondolom, hogy a törvénytervezet jó, nem igazolja a korábbi  félelmeket és rengeteg olyan kérdésre ad választ, amik korábban ad-hoc jelleggel dőltek és ha fent kifejtett aggodalmakra választ találnak a törvény elfogadásáig, akkor továbbra is az egyik legjobb gyülekezési törvénnyel rendelkező ország leszünk.