Az Igazságügyi Minisztérium tegnap nyújtotta be az Országgyűlésnek a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatokat.
„A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.” – mondja ki a A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:44. paragrafusa, amit most az Alaptörvény hetedik módosításával összhangban szintén meg kell változtatni.
Ha minden igaz, a törvény a következőkkel fog kiegészülni:
- A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.
- A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg.
Jelenleg a közszereplők tűrési kötelezettsége tágabb, mint a magánszemélyeké, ennek oka a közügyek vitatása és a véleménynyilvánítás kiemelkedően fontos alkotmányos szerepe. Egy demokráciában a közszereplőkkel szemben megfogalmazott kritikák miatt a közszereplők nem hivatkozhatnak a becsületük vagy jóhírnevük megsértésére, mivel azokat nem magánszemélyként fogalmazták meg velük szemben.
A kormány által szorgalmazott új törvény továbbra is meghagyja ugyan a politikusokkal szembeni szabad véleménynyilvánítás lehetőségét, ha már valamelyik családtagjuk is bekerül a képbe, nehezebb dolgunk lehet – ráadásul a törvényjavaslat része az is, hogy a közösségi médiában közzétett tartalom is a privátszféra része legyen.
Tehát ha Rogán Cecília vagy Vajna Tímea egyik Instagram fotóját nézegetve felmerül a kérdés egy újságíróban, hogy vajon mennyi közpénzbe kerülhetett a legújabb ruhája, autója, vagy külföldi útja – és ezt le is írja – a celebasszonyok perelhetnek, mondván, hogy ők csupán közszereplők családtagjai. De például az is érdekes kérdés, hogy ebben az esetben mondjuk Tiborcz István vagy Orbán Ráhel is simán körbeperelheti-e majd a magyar sajtót, ha épp rejtélyes közbeszerzések elnyerésekről röppennek fel hírek velük kapcsolatban – vagy ez még belefér-e a „közügyek szabad vitatása” státuszba.
A második pontban foglaltak szerint pedig innentől magukkal a közszereplőkkel kapcsolatos tartalmak is korlátozhatók lesznek majd, ha az nem közügy. Tehát ha valamelyik politikusunk soktízmilliós nyaralásra, helikopterezésre, vagy mondjuk vadászatra indul magánszemélyként, és ezek miatt kritikával illetjük őket, esetleg fotót teszünk közzé az esetről, akkor bizony belefuthatunk egy rágalmazási vagy személyiségi jogi perbe, ugyanis ebben az esetben már nem a közszereplőktől elvárt tűrés vonatkozik rájuk. Az új törvény alapján például Semjén svéd vadászútjairól se nagyon készülhetett volna el cikk.
Maga a törvényalkotó szándéka azért felettébb meglepő, mert az elmúlt időszakban inkább azt láthattuk maguk a politikusok, gazdasági szereplők használják a bulvármédiát saját céljaik elérésére. Ez a törvényjavaslat pedig értelmezhető most úgy is, hogy a pozitív bulvárosabb hírek mehetnek a politikusokról, a negatívak viszont nem.
Persze az is kérdéses még, hogy a törvény elfogadása esetén mindez hogyan fog beépülni a bírói gyakorlatba, kérdéses, hogy maguk a bírók mit tekintenek majd közügynek. A jelenlegi gyakorlat alapján azért feltehetően egy korrupciós ügy kapcsán, vagy egy közérdeklődésre számot tartó ügyben, valószínűleg nem a magánszféra védelmét fogják elsődlegesnek tartani. De az mindenképpen érdekes lesz amikor a politikusok, a közszereplők és rokonaik elkezdenek variálni, mikor voltak épp közszereplők és mikor magánszemélyek.
