Életének 95. évében elhunyt Nyers Rezső, a Kádár-rendszer reformpolitikusa, a Magyar Szocialista Párt első elnöke.

1923. március 23-án született budapesti munkáscsaládba. 1938-tól betűszedőként, majd nyomdászként dolgozott, 1940-ben lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba (MSZDP). Pártbeli funkciók mellett 1946 és ’47 között a Népszava kiadóhivatalában is dolgozott.

Az MSZDP 1948-as Magyar Kommunista Párt általi bekebelezése után az egyesült Magyar Dolgozók Pártjában politizált tovább. 1951-ben kezdte el egyetemi tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.

1956-ban a forradalom leverése után hatalomba kerülő, Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány közellátási kormánybiztosa lett. 1957-ben az MSZMP Központi Bizottságának tagja lett, az is maradt 1989-ig. Ebben a minőségében részt vett az MSZMP 1957. december 21-i ülésén is, amelyen egyhangúlag döntött a pártvezetés, hogy „szabad folyást kell engedni a törvényes eljárásnak” Nagy Imre és a forradalom többi vezetőjének ügyében.

2005-ben egy interjúban ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta:

„Miután annak idején, a Központi Bizottság tagjaként én is részt vettem az egyhangú szavazásban 1957 decemberében Nagy Imre és társai bírósági felelősségre vonásáról, nem éreztem illőnek, hogy a [z újratemetési – a szerk.] delegációban díszelegjek. (…) Azon a bizonyos decemberi napon a párt Központi Bizottsága meghozta döntését: utat enged a bírósági eljárásnak. Mint bebizonyosodott, ez a megfogalmazás a közbeszéd számára készült, de lényegében a kivégzés lehetőségét teremtette meg.”

1960-ban nevezték ki pénzügyminiszternek, és ebben a minőségében vált a magyar gazdaság piaci alapú átalakítását előirányozó 1968-as új gazdasági mechanizmus egyik atyjává.

Amikor az MSZMP 1989-ben kimondta feloszlását, ill. a Magyar Szocialista Párt megalakítását, az új párt elnökévé választották, ezt a pozícióját 1990-ig töltötte be.

1998-ig volt az Országgyűlés tagja, ebben az évben visszavonult a politikától.

A rendszerváltás után a német szociáldemokraták Bad Godesberg-i programja  által ihletett minta, a szociális piacgazdaság és jóléti állam szorgalmazója lett – mely irány az évek során egyre kevésbé érvényesült a névleg baloldali, de erőteljes neoliberális átalakulásokat is levezénylő MSZP-n belül.