A kormány kedden benyújtott egy törvényjavaslatot, melynek értelmében 2019-re szinte teljes egészében megszűnne a béren kívüli juttatások rendszere, egyedül a Szép-kártya maradna meg belőle. A kormány álláspontja az, hogy „a munkáért bér jár, nem pedig béren kívüli juttatás”, de például a szakszervezetek szerint jelentős fizetéscsökkenést okozhat a változtatás.
A hét elején benyújtott törvényjavaslat a cafetera és a béren kívüli juttatások összes Szép-kártyán kívüli elemét eltörölné. Megszűnne tehát a jelentős adóteherrel járó iskolakezdési támogatás, bérlettámogatás, az önkéntes pénztárakba (tehát például az egészség-, az önsegélyező- és a nyugdíjpénztárakba) való belépés támogatása, valamint az Erzsébet- és ajándékutalványokat is megszüntetné. Emellett azonban az olyan, adómentesen nyújtható juttatások is megszűnnének, mint a
- bölcsődei, óvodai költségekre igényelhető támogatás,
- a diákhitel törlesztése,
- a lakáscélú hitel törlesztése,
- a méltányolható lakásméret esetén 5 millió forintig adható törlesztési támogatás,
- a kockázati (például egészség) biztosítás,
- a lakbér támogatása
- és a benzinpénz.
A változtatást azzal indokolják, hogy a béren kívüli juttatások rendszere rendkívül bonyolult, így durva adminisztrációs terhet rak a munkáltatók vállára. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége például hétfőn kiadott közleményében emiatt kérte a kormányt, hogy tekintse át és egyszerűsítse a cafeteria-rendszert. Ugyanakkor viszont az MGYOSZ is „kiemelkedően fontosnak tartja a cafeteria-rendszer fenntartását és hatékonyságának további javítását.”
A Portfolio a törvényjavaslatnak az egészségbiztosításokra tett hatásáról kérdezett piaci szakembereket, akik szerint „beláthatatlan következményei lesznek” a rendszer átalakításának. A magánegészségügyi rendszerben kötött biztosításoknak a nagy többségét a munkáltatók fizetik, jelenleg körülbelül 320 ezer embernek van így biztosítása. Esélyes, hogy a javaslattal ezeknek a biztosításoknak egy részét felmondják a munkáltatók, hiszen megszűnik az adómentességük, valamint megcsappanhat a megkötött újak száma is.
Ez nem is lenne nagy probléma, ha jelenleg az állami egészségügy elfogadható minőségű lenne, de ez nyilvánvalóan nincs így. A Portfolio által megkeresett egyik szakértő szerint ez olyan, „mintha az állam azt mondaná: egyre kevesebb nyugdíjat fogok adni, de azt sem támogatom, hogy magadnak tegyél félre nyugdíjas éveidre.”
A Vegyipari és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke és a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, Székely Tamás szerint a béren kívüli juttatások megszüntetése fizetéscsökkenést fog eredményezni, míg a Szép-kártyát üzemeltető bankok és a turisztikában érdekelt vállalatok hasznot húzhatnak belőle. A VDSZ ezért közös tiltakozásra hívta fel az ágazati szakszervezeteket, és követeli, hogy az adómentes cafeteria megszüntetésére vonatkozó javaslatot azonnal vonják vissza.
„A béren kívüli juttatások ilyen mértékű kivégzése több millió munkavállalót érint, a kulturális ágazat utalványon keresztüli bevételeit megszünteti. A VDSZ álláspontja szerint a kormány ezzel kárt okoz a családoknak, ahelyett, hogy segítené a fiatal munkavállalók elhelyezkedését, a lakhatás támogatását. Sőt ilyen hóhérmunka helyett az önkéntes egészség és nyugdíjpénztárak befizetését is adómentessé kellett volna tenni,” – írja a VDSZ közleményében.
