Öt éve folyamatosan csökken Magyarországon azoknak a fiatal férfiaknak az aránya, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak, ám a teljesen inaktívak aránya ugyanabban a korcsoportban növekszik – írja a G7. A gazdasági portál szerint a 18-24 év közötti teljesen inaktív fiúk aránya tavaly 9,8 százalék volt, és ezzel hazánk teljesítette a 2020-as uniós célkitűzést, amely 10 százalék alá akarja letornázni ezt a számot.
A hasonló korú lányok helyzete azonban távolról sem ennyire rózsás: a korosztály női tagjainak 18,7 százaléka volt teljesen inaktív tavaly, ami hatalmas nemi szakadék meglétére hívja fel a figyelmet. Az EU-n belül nálunk a legnagyobb a szakadék a fiatal fiúk és lányok között.
A G7 szerint a gyerekvállalás nem magyarázza meg ennek a szakadéknak az okait, hiszen a 18-24 éves korosztályra ez még annyira nem jellemző. A legfrissebb, 2016-os adatok szerint az anyák átlagéletkora első gyermekük születésekor 29,6 év volt. Az egyik legszegényebb régiónak számító Észak-Magyarországon 27,8 év volt az átlag, a Budapestet és Pest megyét magában foglaló központi régióban pedig 31 év.
Viszont ha a gyermekvállalás nem tud kielégítő magyarázatot adni a jelenségre, akkor az okokat máshol kell keresni. A portál két ilyen okot is megnevez:
- Magyarországon a munkaerőhiány főként a kifejezetten munkaintenzív, ipari ágazatokban tapasztalható, ahová főként férfiakat alkalmaznak, még ha nem is rendelkeznek megfelelő képzéssel.
- Az Orbán-kormány által bevezetett kettős képzés, amelyben jelenleg 50 ezren tanulnak, szintén a „fiúsnak” elkönyvelt, ipari szakmákra fekteti a hangsúlyt.
Ez azt jelenti, hogy tudatos kormányzati intézkedések nélkül a szakadék nem fog csökkenni, a jelenlegi irány a fiatal nők további inaktivitásba tolását erősíti inkább.
Pedig ebben semmi szükségszerű nincs, a szakadék minden uniós országban kisebb a magyarnál, és 13 olyan ország is van, ahol a fiúk között magasabb a teljesen inaktívak száma, nem pedig a lányok között.
