A becslések szerint 100-130 ezer ember gyűlt össze szombat este a román kormány épülete előtt, a Győzelem téren a kormánypártok hívására. A külsőségeit tekintve a Fidesz által szervezett Békemenetre hasonlító kormánypárti megmozdulás a Szociáldemokrata Párt (PSD) által „párhuzamos államnak” nevezett struktúra ellen jött létre, mely leginkább a korrupcióellenes apparátus politikai szinonimájaként funkcionál a kormánypárti szóhasználatban.

A nagyszabású rendezvényen felszólalt a televíziós személyiségből Bukarest PSD-s főpolgármesterévé avanzsált Gabriela Firea, a kisebbik kormánypártot, a Liberálisok és Demokraták Szövetségét (ALDE) és a román Szenátust vezető Călin Popescu-Tăriceanu, illetve a kormányfő, Viorica Dăncilă is.

A rendezvény fénypontját kétségkívül a PSD korrupció miatt jogerősen elítélt vezetőjének, Liviu Dragneának a beszéde jelentette. A politikai kommunikációs szempontból okosan felépített beszéd két cél szolgált:

• önmagát és pártját azonosítani a néppel; illetve
• a korrupcióellenes apparátus által szorongatott szociáldemokraták megpróbáltatásait közösségivé tenni, mintha az nem is csupán egy pozícióját védő elitcsoport problémája, hanem a teljes román nép szabadságért folytatott harcának a része lenne.

A hófehérbe öltözött hatalmas tömeg előtt Dragnea elmondta, a „párhuzamos állam” egy olyan korrupt ügyészekből, bírókból, titkosszolgákból, politikusokból és újságírókból álló rendszer, amely illegitim módon használja az állam intézményeit, szembehelyezkedve a választások által kifejezett népakarattal.

A szociáldemokraták tótumfaktuma emlékeztetett: azért gyűltek össze, hogy megmutassák a párhuzamos államnak, hogy ki is képviseli a többségi, népi akaratot.

Arra felhívta a figyelmet, hogy ez az obskúrus struktúra nem csupán őket, kormánypárti politikusokat fenyegeti, de lehallgatott hatmillió állampolgárt, és olyan besúgói hálózatot próbál kiépíteni, amilyennel 1989 előtt a hírhedt Securitatea rendelkezett.

„Mindannyian célpontjaivá válhattok ennek a gyűlöletes rendszernek” – tette meg a nagy közösségteremtő gesztust Dragnea a színpadról.

Arról is beszélt, pártja a jólét szolgálatában áll és kormányzása sikeres, ezért próbálja meg ellehetetleníteni őket a párhuzamos állam. De közös erővel visszaállítják a demokráciát és véget vetnek a „visszaéléseknek”, a „szovjet típusú vizsgálatoknak”.

A megmozdulás egyértelműen jelzi, hogy a PSD megtalálta azt a politikai keretet, amelyben végre offenzívába lendülhet politikai ellenfelei ellen.

A korrupció és korrupcióellenesség legalább két évtizede a román politika legfontosabb retorikai törésvonala, a kommunista utódpárt pedig végig defenzívában játszott ebben a játékban, hiszen liberális ellenfelei őt azonosították a kommunizmusból átmentett korrupt, az ország fejlődését akadályozó struktúrával – még ha a korrupció a teljes politikai elitet is jellemzi, párthovatartozástól függetlenül.

Ez a defenzívában játszás eredményezte, hogy a szociáldemokraták töretlenül a legnagyobb politikai erőt képviselik a parlamentben, de kiélezett helyzetekben, például az elnökválasztások során rendre elvéreznek – utoljára 18 éve, 2000-ben nyerték meg a köztársasági elnöki választások második fordulóját.

Úgy tűnik, hogy az európai trendeket követve mostanra találták meg azt a nagy történetet, amellyel új, populista keretben mesélhetik el saját létezésüket, küzdelmüket a demokráciáért, szabadságért és népért folytatott harcként azonosítva.

Az új történet ötletesen vegyíti az igazságokat, féligazságokat és nyílt hazugságokat.

Az alapvető kiindulópontban, miszerint a 2000-es években, a jobboldali Traian Băsescu által felépített korrupcióellenes apparátus politikai játszmákat játszik, és gyakran beavatkozik olyan területekre is, amelyek nem az igazságszolgáltatás hatáskörébe tartoznak, van igazság.

Ám a szocdemek 2016 óta tartó instabil és gyenge minőségű kormányzása nem a korrupcióellenes apparátus hibája, kizárólag a párté, amely most saját alkalmatlanságát próbálja leplezni ezzel a harccal.

És egyúttal kiiktatni a tagadhatatlanul korrupt politikusaira veszélyt jelentő, függetlenedő igazságszolgáltatást.

Az üzenet mégis azért talál visszhangra a társadalom jelentős szegmenseiben, mert a korrupcióellenes harc címszava alatt Románia az elmúlt évtizedekben rettentő mértékben leépítette a szolgáltató állami funkciókat, az állam „bal kezét” – hiszen ezt is a korrupció melegágyaként, „balkáni, komcsi” örökségként állították be Băsescuék. Ezen szolgáltatófunkciók leépülésének pedig rengeteg ember érzi a hatását.

A PSD új mesternarratívája révén újraéleződik a román társadalom kettészakadása, amelyet Parászka Boróka erdélyi újságíró így foglalt össze Facebook-oldalán:

„Szocdem” nackó békemenet Bukarestben a libsik ellen, akik korrupciós harc címén kiradíroznának mindent, ami jóléti állam. Románia kétlábbal rúgja ki maga alól a széket.

Két lábbal, hiszen bár mindkét oldal törekvéseiben vannak fontos szempontok – a liberálisokéban a tiszta közélet, a demokratikus társadalom, a szocdemekében pedig a jólétibb társadalom és a népakarat erősebb érvényesülése –, valójában mindkét oldal a saját tévedéseihez ragaszkodik, abból próbál politikai közösséget kovácsolni. A polarizációban pedig épp az előremutató dolgokkal kapcsolatos konszenzus válik lehetetlenné.

A szombati román „békemenet” jelentősége tehát az, hogy másfél évvel a jövő évi elnökválasztások előtt a PSD egyértelműen jelezte: támadásba lendül. Megtalálta a narratívát, amellyel saját támogatói is felfegyverezhetők és harcba indulhatnak a társadalom másik, liberálisabb fele ellen, amelynek kezében a nyugatosító, korrupcióellenes retorika eddig is jó szolgálatot tett, és az elmúlt években képes volt rendszeresen hatalmas tömegeket utcára vinni országszerte.

A frontok tehát meg vannak húzva, és ha valakit emlékeztetnek a hazai frontvonalakra, az nem téved sokat. A különbség viszont az, hogy Romániában még nem dőlt el, hogy ki nyer.