Éveket kell várni egyes megyékben a társadalombiztosításos fogszabályozási kezelésekre, adja hírül a Népszava. A lapnak nyilatkozó Nagy Ákos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke azt mondta, még a legsürgősebb fogmegóvó kezelésekre is akkora a várólista hogy körülbelül egyhetes csúszással tud most időpontot adni a pácienseknek saját praxisában.
A problémák fő oka természetesen a kevés gyermekfogász. Zala megyében összesen 45 órában dolgozik csak társadalombiztosításban szakorvos, ezért ott egy fogszabályozásra akár 3 évet is is várni kell egy-egy nagyobb gyermekfogászati beavatkozásra. Az arány Nógrád és Komárom-Esztergom megyékben még rosszabb, ott 5 év is lehet a sorra kerülés időtartama.
A felnőttellátásban viszont a problémák még csak most kezdődhetnek. A világegészségügyi szervezet, a WHO adatai szerint a magyar, 65 és 74 éves magyarok negyedének már egyetlen valódi foga sincsen, a foghullás oka, az általában negyven év fölött kezdődő fogínybetegségek viszont időben megelőzhetőek lennének ha lenne elég parodontológus (ínybetegségekkel foglalkozó szakorvos) a közellátásban. Most azonban nincsen, jelenleg összesen nyolc ilyen rendelő orvoshoz lehet fordulni TB-kártyával.
Ha viszont ezeket a betegségeket nem kezelik, a fogak már csak költséges, csontpótlásos beavatkozással menthetőek meg, sokszor csupán a magánpraxisokba férhet be bárki ilyen beavatkozásra, ami a pénztárcát még inkább megterheli, sokszor milliókba kerülhet.
Az üres, betöltetlen fogorvosi praxisok száma: míg 2013-ban már 170 rendelőre nem jutott fogorvos, idén ez a szám már 300. Nagy szerint ez a fogorvosi közellátás helyzetét jelenleg „tarthatatlanná” teszi. A még dolgozó orvosok egyharmada nyugdíjas tehát a probléma nagyon hamar még aggasztóbb méretűre dagadhat.
Az Országos Alapellátási Szövetség ezért azt szeretné, ha a kormány még a 2019-es költségvetés elfogadása előtt szándéknyilatkozatban rögzítené, mit is tervez a jövőben a fogászati közellátással.
Nagy Ákos a lapnak elmondta, szervezetük többféle javaslatot is előterjesztett. Ezek közül az egyik, hogy a praxisonkénti jelenleg átlagosan 900 ezer forintos havi finanszírozási összeget minél hamarabb legalább 1,7 millióra kell emelni. Forráshiány esetén felmerülhet még a jelenlegi átlagos betegrendelési idő megfelezése, így több páciens juthatna hozzá az alapellátáshoz értelmezhető időn belül.
