Június 18-án indul a nyári diákmunkaprogram. Az állam a 16 és 25 év közötti fiatalok munkához jutását támogatja. A programban idén először vehetnek részt vendéglátóipari és mezőgazdasági cégek. A szélesítés célja az, hogy a mezőgazdaságban az idénymunka, a vendéglátásban pedig a nyári szezon idejére enyhítsék a súlyos munkaerőhiányt.
A nyári diákmunka programban részt vevő cégeket a kormány a fiatalok bérének és szociális hozzájárulásának 75%-ával támogatja, a munkáltatónak csak a maradék egynegyedet kell álnia. A diákok 8 napi órában foglalkoztathatók.
Az önkormányzatok is hasonló támogatást kapnak, ők napi 6 órában foglalkoztathatnak 16 és 25 év közötti fiatalokat, az ő egész bérüket és szociális hozzájárulásukat a központi költségvetés állja. A diákok szakképesítés nélkül 103 500, míg szakképesítéssel 137 500 forintot kereshetnek így.
Az RTL Klub Híradója a témában kérdezte Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztert, aki a csatornának megerősítette, hogy a munkaerőhiány miatt terjesztik ki a diákmunkát a vendéglátóiparra és a mezőgazdaságra. Mint mondta,
ott kell a diákmunkát támogatni állami eszközökkel, ahol egyébként legjobban hasznosul a fiataloknak a munkája.
A pénzügyminisztérium a nyári diákmunka támogatására 3 milliárd forintot költ, ebből akár 30 ezer munkahelyet támogathat a kormány.
A csatornának nyilatkozó fonyódi vendéglátós elmondta, náluk minden munkakörben emelték a béreket, de így is nehezen találnak munkaerőt. Az Index minapi riportja szerint általános jelenségről van szó: a turizmus-vendéglátásban 2017-ben átlagosan 14%-os bérnövekedés volt tapasztalható, a Balaton partján pedig heti 50 órás munka mellett egy 300 ezres nettó fizetés ma már normálisnak számít. Ennek ellenére sok a betöltetlen állás.
A nyári diákmunka program kiterjesztése tehát például nekik, illetve a kisebb települések vállalkozói számára jelent jelentős támogatást, a nagyobb városokban ugyanis amúgy is áramlik ilyenkor a fiatal munkaerő.
(Fotó: MTI)