Magyarország lakosságának egyharmada, 3,3 millió ember él a létminimum szintje alatt, vagyis kevesebb a jövedelme, mint 90.450 forint

– derül ki a Policy Agenda pénteken közzétett számításaiból. A létminimum számításánál – amellyel egyébként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felhagyott – azt veszik figyelembe, mekkora az a minimális összeg, amelyből egy Magyarországon egy ember amelyből fedezni tudná az alapvető élelmezési, ruházkodási és lakhatási szükségleteit.

A Policy Agenda kutatása a magyar társadalmon belül húzódó egyenlőtlenségekre is rámutat.

Minél kisebb településen él valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy jövedelme nem éri el a létminimum szintjét.

A falvak lakóinak 40 százalékát érinti ez a probléma, a városi lakosság 33 százalékát, a megyeszékhelyek lakóinak pedig 21 százalékát. Budapesten csupán 15 százalékot tesz ki a létminimum alatt élők aránya.

Hasonló egyenlőtlenségek fedezhetők fel az egyes régiók között is: Észak-Alföldön majdnem minden második ember a létminimum alatt él, miközben Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon minden ötödik.

A Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából készített tanulmány nem csupán a létminimum, de az úgynevezett társadalmi minimum szintjét is. Ez már nem csak a túléléshez szükséges alapvető szükségletek költségeit foglalja magába, hanem egy minimális tartaléklehetőséget is biztosít, amiből olyan váratlan kiadásokat lehet fedezni, mint például a táppénz okozta jövedelemkiesés vagy egy mosógép cseréje.

A társadalmi minimum egy főre jutó összege a vizsgált 2017-es évben 117.720 forint volt. Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője a Népszavának elmondta: számításaik szerint a falvakban élők kétharmadának jövedelme nem éri el ezt a társadalmi minimumszinten, tehát gyakorlatilag semmilyen megtakarítással nem rendelkeznek. Országosan 5,5 millió embert vagyis a társadalom több mint felét érinti ez a probléma.

(Népszava)