Tavaly ősszel lassító sztrájkot tartottak az alapellátó fogorvosok, amivel arra igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy az elmúlt 15 évben az ágazat tragikus helyzetbe került. A legfőbb probléma az, hogy a szakma rohamosan öregedik el, a pályakezdők leginkább magánpraxisokban gondolkodnak (vagy egyenesen a kivándorlásban), meglehetősen nagy a forráshiány, a finanszírozási rendszer nem elégséges, ennek köszönhetően pedig ma Magyarországon rengeteg a betöltetlen praxis.
És bár novemberben valamennyi pluszforrást betolt a rendszerbe az állam, de még az sem elég ahhoz, hogy egy fogorvosnak megérje az alapellátásban dolgozni. Csak viszonyításképp: egy fogorvosi praxis költsége évente nagyjából 9 millió forint, tavaly 3 millió forint támogatást kaptak pluszban a fogorvosok az államtól.
„Ha egy hajón van 9 lyuk, és abból hármat betömünk, attól a hajó még vidáman elsüllyed” – magyarázta a Mércének akkor Dr. Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, aki a lassító sztrájkot is meghirdette.
A szakember szerint elsősorban az iskolai ellátás sínyli meg az elégtelen finanszírozási rendszert (az egy főre eső fogászati finanszírozás most körülbelül 3500 forint, egy fehér tömés nagyjából kétszer ennyibe kerül), de nagyon sok helyen évek óta nincs állami fogászat, több mint 300 betöltetlen praxis van jelenleg hazánkban.
Lázár János még kancelláriaminiszterként nem vette túl komolyan a problémát, és ugyan belengette, hogy évente valamennyi támogatás jár majd a fogorvosoknak, de azt nem konkretizálta, hogy mennyi lesz ez a valamennyi.
Ha valakinek kétsége lett volna, hogy az állami ellátórendszer évtizedes hiányosságai a betegeken csapódnak le, a Népszava írta meg, hogy a Council of European Dentist legutolsó adatai szerint
Európában a magyar 12 évesek fogazata a legrosszabb. Ebben az életkorban már csak alig nyolcaduknak van ép fogsora, az átlagos magyar hatodikosnak háromnál több foga hiányzik, lyukas vagy tömött.
Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke szerint helyzet később, felnőtt korra csak tovább romlik. Az ő adatai szerint a magyar 19 éveseknek már több mint öt foga hiányzik, a 45 éveseknek pedig csaknem dupla ennyi. A felnőtteknek emellett további négy foga szuvasodik, és kettő biztosan tömött. Az idős korra a szuvas és tömött fogak száma egy-kettőre csökken, az eltávolítottaké meg húszra emelkedik.
65 éves korra a lakosság 30 százaléka már fogatlan.
És bár az állam szinte teljeskörű térítésmentes fogászati ellátást biztosít a gyerekeknek, ez úgy tűnik, nem sokat segít a helyzeten – aminek egyrészt oka az, hogy sok helyen nincs fogorvos, aki rendszeresen ellássa a gyerekeket,vagy az iskola nem gondoskodik arról, hogy eljussanak ezekre a kezelésekre, illetve sokszor a szülők nem járulnak hozzá az alapellátásban történő kezeléshez (mondván, van magánorvosuk, csakhogy ehhez képest a gyerekek foga kirívóan rossz).
És nem csak azért, mert a kezelések nem megfelelősek, de a prevencióra is borzasztóan kevés figyelem jut: az iskolákban például jóformán semmilyen lehetőség nem adott arra, hogy a szájápolás elméleti és gyakorlati fontosságára felhívják a gyerekek (és szüleik) figyelmét.
