A kilakoltatási moratórium lejárta vidéken is súlyos helyzetet teremthet – figyelmeztet rövid reggeli összeállításában a Népszava online kiadása. A Magyar Bírói Végrehajtói Kar nyilvános adatai szerint 2017-ben összesen 3636 kilakoltatást hajtottak végre, ez napi átlag tíz ilyen akciót jelent, a 2012-es, még közvetlenül a hitelválság utáni kilakoltatások számának (1020) pedig ez az adat több, mint a háromszorosa. A legtöbb kilakoltatásra banki tartozások miatt kerül sor, jelzáloghitelek felvétele után.
A hivatalos kilakoltatási adatnál a probléma persze jóval szerteágazó, hiszen legalábbis jogi értelemben, a kiköltöztetéssel fenyegetettek döntő többsége nem várja meg a megalázó hatósági procedúrát és már ezelőtt, önként elhagyja az ingatlant.
A valós adatokra sokkal jellemzőbb lehet az a szám, amely szerint 2012 és 2017 között összesen majdnem negyedmillió otthon került kalapács alá hiteltartozás miatt.
A Karnak a Népszava szerint ugyanakkor nincsenek részletes adatai a kilakoltatásokról 2017 első negyedéve óta, a lap az akkori arányokat közli. Ezek szerint az akkor folyamatban lévő 744 végrehajtásból a 232 budapesti ügy mellett Debreceni (176), és Győri (144) Törvényszékek követik, de számos ilyen kilakoltatás történ még akkor a Szegedi Törvényszék (117) és a pécsi bírói hatóság (105) kerületeiben. Összességében tehát akkor vidéken lényegesen több kilakoltatás volt folyamatban, mint Budapesten
Mint azt korábban mi is megírtuk, a Város Mindenkié pécsi csoportja nemrég arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzati lakásokból ott jelenleg több, mint ezer embert fenyeget az eltávolítás réme a téli moratórium véget értét követően.
