Összefoglaló véleményt készített a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma annak érdekében, hogy a munkáltatók egészségkárosodásért fennálló kártérítési felelőssége egyértelműbb, az ezzel kapcsolatos perek ítélkezési gyakorlata pedig egységesebb legyen a jövőben – mondta el Tallián Blanka tanácselnök, a kérdéssel foglakozó kúriai joggyakorlat-elemző csoport vezetője egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen.

Az állásfoglalás summázza azokat az egészségkárosodással kapcsolat eseteket, amelyek a munkáltató ellenőrzési felelőssége alá kell, hogy tartozzanak.

A joggyakorlat-elemzés során több mint 200, az alsóbb fokú bíróságokról felterjesztett ügyet vizsgáltak meg, elemezték a korábban hozott munkaügyi kollégiumi állásfoglalásokat, a Kúria közzétett elvi határozatait, egyéb közzétett döntéseit és a jogtudományi vonatkozásokat is.

A kúriai joggyakorlat-elemző csoport azért vizsgálta tavaly ezeket az ügyeket, mert a munkáltató kártérítési felelősségével összefüggő ügyek az összes munkaügyi per egyharmadát teszik ki, és az ezekben az ügyekben hozott bírói döntések nemcsak a munkavállalók, hanem családjuk egzisztenciájára is kihatnak.

A vizsgált kérdésekben kollégium legfontosabb megállapítása a következő volt:

A munkáltató felel a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett károkért, ezért áttekintették a munkaviszony kérdését és arra jutottak, az akkor is fennáll, ha a munkaszerződést a felek nem foglalták írásba.

Emellett vizsgálták azt is, a munkavállaló munkáltató számára nem ismert betegsége hogyan befolyásolja a munkáltató kártérítési felelősségét ebben az esetben pedig azt állapították meg,  hogy a munkáltató kártérítési felelősségébe

beletartozik a baleset által aktivizált sorsszerű megbetegedés is.

(Forrás: MTI)