Egy Magyar Tudományos Akadémia által összeállított kérdőívre válaszoló fiatal kutatók több mint felében vetődött már fel, hogy elhagyja a pályát. Akik maradnak, azokat a szakmai elkötelezettség tartja a pályán, a bérek ugyanis rendkívül alacsonyak.
Az MTA által szervezett Fiatal Kutatók Fórumán ismertették a felmérést, amely arra volt kíváncsi, hogyan látják helyzetüket a 45 évesnél fiatalabb kutatók. A felmérés ugyan nem reprezentatív, de az 1760 kutatóként dolgozó válaszadó az összes tudományterületet lefedi. A felmérés szerint a fiatal kutatókat leginkább a felfedezés izgalma, valamint a tudományos elhivatottság motiválja, és az alacsony bérek ellenére maradnak a pályán – ha maradnak.
A fiatal kutatók ugyanis elégedetlennek tűnnek a munka- és életkörülményeikkel, amint kiderült, a válaszadók 51%-a az elmúlt években már komolyan mérlegelte a pályaelhagyást.
A pályaelhagyás gondolata elsősorban a személyes anyagi nehézségek, a kutatási forrás hiánya és a nem kiszámítható karrier miatt merül fel a fiatal kutatókban.
A felmérés kitért arra is, hogy a családos kutatóknak mennyire okoz nehézséget munkájuk mellett a gyereknevelés: a házas válaszadók 71 százaléka ezt jelentős kihívásnak tartja.
Hasonló eredményekre jutott az ELTE is egy tavalyi belső felmérésben: a fővárosi egyetem munkatársai szintén főképp belső hivatástudatból, és – a tavaly amúgy 26,8 százalékkal emelt – alacsony fizetések ellenére dolgoznak a tudományos intézményben, a belső jelentés összegzői egyenesen arra jutottak, hogy
„jelenleg az ELTE saját tekintélyének és a munkatársak belső motivációjának, ügyszeretetének tőkéjét éli fel”.
A felmérésről szóló Index-cikk arról ír, hogy a teljes magyar felsőoktatás a tudományos hierarchia alsóbb szintjein lévők kiszipolyozására épül, amit kiválóan tükröz, hogy míg egy egyetemi tanár 554 ezer bruttót keres, addig egy szintén magas pozícióban lévő docens már csak 388 ezret. Egy főiskolai tanársegéd pedig mindössze bruttó 221 ezret. Hasonlóan megalázó bérviszonyokról számolt be néhány hete a Mércén az MTA tudományos segédmunkatársa is.
Az MTA-s kérdőív értékelői szerint a pályaelhagyás jelentős pályaelhagyás érdekében a fiatal kutatók bérének emelése mellett a hosszabb időre szóló és nagyobb biztonságot nyújtó szerződésekre, valamint a családos kutatók fokozottabb támogatására (gyermekfelügyelet, távmunka lehetősége) lenne szükség.
A Fórumon arról is szó volt, hogy az MTA Fiatalok akadémiája néven testületet kíván létrehozni, amelynek feladata lehet a kutatók érdekképviseletének ellátása, illetve a szakmai előmenetelhez szükséges tapasztalatok átadása is.
(Címoldali kép: Wikipédia)
