Most, hogy lezárultak végre a szavazatszámlálások, ideje egy kicsit elelmélkedni azon, hogy technikailag hogyan szerzett 133 mandátumot a Fidesz-KDNP.

Bár egyelőre több körzetben is folyik még vizsgálat a gyanús körülmények miatt, így nem kizárt, hogy egyes helyeken megismételhetik a választást (többek közt Szél Bernadett is kezdeményezett vizsgálatot), a Fidesz-KDNP győzelmét ez nem ingathatja meg.

A végeredmény alapján a pártlistás szavazások a Fidesz-KDNP a szavazatok 49,6 százalékát szerezte meg – és ezzel szerzett kétharmadot is, ami tökéletesen rámutat, hogy miért is igazságtalan a magyar választási rendszer.

Csak egy szó: győzteskompenzáció

Idén 69,73 százalékos volt a részvételi arány, végül 8.827.183 listás- és töredékszavazatot számoltak el.

Az új választójogi törvény vezette be a győzteskompenzációt, aminek lényege, hogy 2014 óta az egyéni választókerületben már nem csak azok a szavazatok számítanak töredékszavazatnak, amelyeket a mandátumot nem szerző jelöltekre adtak, hanem a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám is számít.

Idén összesen 972,237 olyan töredékvoks volt, amely győztest erősített, ebből 913.662 a Fideszé lett, és a maradék 58.575-ön osztoztak az ellenzéki pártok (az MSZP-P, a DK, az LMP és a Jobbik).

És ha ehhez hozzátesszük még a külhoni szavazatokat, amelyek 96 százalékát idén is a Fidesz húzta be, összesen 1.129.782 pluszszavazatot jelentenek, ezek nélkül pedig 7 mandátummal kevesebbje lenne a kormánypártoknak – mutatott rá a Political Capital.

És ha mindehhez hozzávesszük, hogy idén először nemzetiségi mandátumot is osztottak, amelyet a német nemzetiségi képviselő (az a Ritter Imre, aki egyébként a Fidesz tagja) szerzett meg, még egyértelműbb, hogy még a kétharmadot is nehéz lesz megingatni azzal, hogy egyes körzetekben esetleg megismételhetik a választást.

A választási rendszer igazságtalansága azonban nem csak ezekben a részletekben rejlik:

• a választókerületek manipulálása
• a külföldön dolgozó magyarok voksolásának megnehezítése, szemben a külhoni magyarok szavazásának megkönnyítésével
• a kampányfinanszírozás visszásságai
• az egyenlőtlen médiahozzáférés

mind olyan egyenlőtlen feltételeket teremtettek, amelyek már 2014-ben is bizonyították, hogy az új választási törvény kizárólag azért íródott, hogy technikailag is segítse a Fidesz-KDNP hatalmának megtartását.

Nem véletlen, hogy még tavaly a Közös Ország Mozgalom választójogi reformot sürgetett, és végül 8 párt (DK, LMP, MSZP, Momentum, Együtt, MLP, MoMa, Párbeszéd) közös munkájával ki is dolgozták ennek irányát. A javaslat azonban sosem került az Országgyűlés elé – ami szintén jól bizonyítja, hogy az óriási fölénnyel dolgozó kormánynak nem érdeke, hogy a törvény módosításával egyenlőbb feltételeket biztosítson az ellenzéknek a választásokon.

Amint látjuk: idén is tökéletesen kiderült a gyakorlatban, hogy miért: 7 olyan mandátumot szerzett a Fidesz, amit csak és kizárólag az igazságtalan választási rendszernek (vagyis saját magának) köszönhet.