A kőbányai Bihari utcában az önkormányzat tavaly lebontásra ítélt egy háztömböt. A 8/c önkormányzati bérlői hónapok óta kérnek biztosítékot az önkormányzattól, de továbbra sem lehetnek biztosak abban, hogy a házak elbontásával nem kerülnek az utcára, a kiskorú gyermekeket nem választják el családjuktól. A Város Mindenkié csoport és a lakosok most újra megpróbálják párbeszédre késztetni az önkormányzatot.

A Bihari utcai háztömb helyzetéről már többször írtunk. A múlt század fordulóján szociális bérlakások számára épült háztömbben a lakások nagy része a mai napig önkormányzati tulajdonban van. A testület tavaly döntött úgy, hogy a házakat lebontják, és ekkor el is kezdődtek a kilakoltatások.

A bérlők és A Város Mindenkié (AVM) lakhatási érdekvédelmi csoport december óta kéri a fideszes kerületvezetést, hogy keressenek közös megoldást, egyelőre sikertelenül. A lakosok az AVM-esekkel együtt februárban és márciusban is ellátogattak a képviselőtestület ülésére, de a Tóth Balázs LMP-s képviselő által beterjesztett előterjesztést a fideszes többség leszavazta, majd az AVM-es aktivisták hangosbeszélős felszólalása alatt kivonultak az ülésteremből.

Az AVM-esek azt kérték az önkormányzattól, hogy a lakók érdekeit is figyelembe véve szülessen döntés a ház sorsáról, és amíg ez nem történik meg, senkit ne lakoltassanak ki a bérleményekből.

A szerződéseket azonban egy ideje már nem hosszabbítja meg az önkormányzat, és már folyamatban vannak a végrehajtási eljárások, olyan lakosok ellen is, akiknek semmilyen tartozásuk nincs a tulajdonos önkormányzat felé. A bérlőknek egyes esetekben cserelakást ajánlanak fel, de egy márciusi képviselőtestületen felszólaló édesanya, Lázár Terézia elmondta, a lakás, amit neki ajánlottak, még a Bihari utcai lakásnál is rosszabb állapotban van.

A választási évben április 30-ig meghosszabbított kilakoltatási moratórium lejártával A Város Mindenkié szerint számos családot fenyeget az a veszély, hogy a kilakoltatások következtében utcára kerül. A március 22-i képviselőtestületi ülésen felszólaló két édesanya ráadásul attól is tart, hogy a lakhatásuk elvesztésével a gyámhatóság a gyermekeiket is elválasztja tőlük.

A Kőbányai Önkormányzat azon túl, hogy a ház életveszélyes, azzal érvel a bontás mellett, hogy a bihari utcai körülmények „társadalmi problémákat vetnek fel”, és nem jó cél ezeknek a lakhatási feltételeknek a megőrzése. Az önkormányzat javaslata azonban sok lakó számára még sokkal rosszabb helyzetet eredményezne, és nyilvánvalóan fokozná a társadalmi problémákat.

Udvarhelyi Tessza, A Város Mindenkié aktivistája a 444.hu videójában elmondta, szerintük egyszerűen arról van szó, hogy az önkormányzat meg akar szabadulni a szegény lakóktól.

A környéken több nagy fejlesztés is folyamatban van, így a Bihari utcai épületek által elfoglalt területet az önkormányzat ma már jó áron tudná értékesíteni, így az itt, illetve a környéken létesülő gazdasági tevékenységek emelnék a városrész presztízsét, és az önkormányzat bevételeit.

(A folyamat nagyon hasonlónak tűnik ahhoz, ami néhány évvel ezelőtt Józsefváros Corvin- és Magdolna-negyedeiben történt.)

Az életveszélyesség-érv azért sem meggyőző, mert a két háztömb felújítására 700 milliót költött az önkormányzat, ekkor azonban nem nyúltak hozzá a ház szerkezetéhez, csak komfortosítottak. A ház szerkezeti állapotára vonatkozó szakvéleményt az önkormányzat nem hozott nyilvánosságra.

A háztömb lebontásával ráadásul tovább szűkülne Budapesten az önkormányzati bérlakások száma, pedig szakértők szerint éppen a szociális bérlakás-szektor bővítése jelenthetne kiutat a lakhatási válságból. A Bihari utcában ráadásul egyszerre 73 bérlakásról van szó. Összehasonlításképpen: a szóban forgó 10. kerületben A Város Mindenkié közérdekű adatigénylése szerint 2014-ben 2472 önkormányzati tulajdonú lakás volt.

A Város Mindenkié azt reméli, a csütörtöki képviselőtesületi ülésen a testület végre tárgyalja a Tóth Balázs LMP-s képviselő által benyújtott három határozati javaslatot. A határozat előírná, hogy úgy kezeljék a lakóház helyzetét, hogy senki ne veszítse el a lakhatását, szeptember 30-ig mindenki számára lehetővé tenné a jogszerű lakáshasználatot, és közmeghallgatásra, a lakókkal való egyeztetésre kötelezné az önkormányzatot.