A szubszaharai Afrika nagy lépést tett a halálbüntetés eltörlése felé, az egész régióban jelentősen csökkent a kiszabott halálos ítéletek száma – áll az Amnesty International 2017-es halálbüntetésről szóló jelentésében.
Guinea lett a huszadik szubszaharai afrikai ország, amely az összes bűncselekmény esetében eltörölte a halálbüntetést, míg Kenya a gyilkosságért járó kötelező halálbüntetésnek vetett véget, Burkina Faso és Csád pedig új jogszabályok elfogadásával illetve törvénytervezetek benyújtásával szintén komoly lépéseket tett e büntetési nem visszaszorításáért.
„Most, hogy már húsz szubszahari ország törölte el a halálbüntetést az összes bűncselekmény esetében, itt a legfőbb ideje, hogy a világ többi része is kövesse az példájukat, és meghagyja ezt az iszonyú büntetési formát a történelemkönyveknek” – mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.
Míg 2016-ban az Amnesty összegzése szerint öt ország, 2017-ben már csak kettő, Dél-Szudán és Szomália hajtott végre kivégzéseket. Bár a jelentések szerint Botswana és Szudán 2018-ban újra bevezette a kivégzéseket, a szervezet hangsúlyozza, hogy ennek nem szabad beárnyékolnia azokat a pozitív lépéseket, amelyeket a régió többi országában végbementek.
Gambia eközben aláírt egy nemzetközi megállapodást, amely arra kötelezi, hogy az országban ne végezzen ki senkit, és lépéseket tegyen a halálbüntetés eltörlésére. A gambiai elnök 2018 februárjában hivatalos moratóriumot vezetett be a kivégzésekre.
Körkép
Világszerte tovább csökkent a halálbüntetés alkalmazása 2017-ben.
Az Amnesty összesítése alapján tavaly 23 országban legalább 993 kivégzést hajtottak végre, ami 4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál (1032 kivégzés), és 39 százalékkal kevesebb, mint 2015-ben (az akkori 1634 kivégzés a legtöbb volt 1989 óta).
Tavaly 53 országban születtek halálos ítéletek (2591), ami szintén jelentős csökkenés a 2016-os 3117-hez képest. Ám ezek a számok nem tartalmazzák azt a több ezer halálbüntetést és kivégzést, amelyeket az Amnesty International információi szerint Kínában szabtak ki és hajtottak végre, ezek a számok ugyanis államtitoknak számítanak és nem ismerhetőek meg.
Mongólia is eltörölte a halálbüntetést, így 2017-re 106-ra emelkedett a de jure abolicionista országok száma. Miután Guatemala is csatlakozott a közönséges bűncselekmények esetében a halálbüntetést nem alkalmazó országok közé, a de facto eltörlő országok száma 142-re nőtt. Csupán 23 ország folytatta a kivégzéseket – hasonlóan mint 2016-ban – annak ellenére, hogy egy kis szünet után több állam újra alkalmazni kezdte a legkegyetlenebb büntetési nemet.
A halálbüntetést rendületlenül támogató országokban is történtek fontos lépések.
Iránban a regisztrált kivégzések száma 11%-al, a kábítószer-bűncselekményekhez kötődő kivégzések száma 40%-al csökkent. Malajziában pedig bevezették az ítélet mérlegelésének lehetőséget a kábítószer-kereskedelem esetében. Ezek a változások a jövőben valószínűleg mindkét országban csökkenést fognak eredményezni a halálos ítéletek számában.
Indonéziában, ahol 2016-ban négy embert végeztek ki kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt, a tavalyi évben egyáltalán nem hajtottak végre kivégzést és enyhe csökkenés mutatkozott a halálos ítéletek számában is.
Azonban továbbra is vannak aggasztó tendenciák.
15 ország szabott ki halálos ítéletet illetve végzett ki embereket kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt, megsértve ezzel a nemzetközi jogi előírásokat. A közel-keleti és az észak-afrikai régió jegyzi a legtöbb kábítószerrel kapcsolatos kivégzést 2017-ben, míg az ázsiai-csendes-óceáni térségben található a legtöbb ország, amely a halálbüntetéshez folyamodott ennél a típusú bűncselekménynél (16-ból 10).
Az Amnesty International négy országban regisztrált kábítószerrel kapcsolatos kivégzéseket – Kínában (ahol a számok államtitkok), Iránban, Szaúd-Arábiában és Szingapúrban. A titkosság, mely a halálbüntetést övezi Malajziában és Vietnámban, lehetetlenné tette annak meghatározását, hogy történtek-e kábítószeres bűncselekmények miatti kivégzések. Szingapúrban 2017-ben 8 embert akasztottak fel, mindnyájukat kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért, ami duplája a 2016-os kivégzések számának. Hasonló volt a tendencia 2016-ban Szaúd-Arábiában, ahol az ilyen jellegű bűncselekmények miatti lefejezések az összes kivégzés 16 százalékáról 2017-re 40%-ra szöktek fel.
A kormányok számos más nemzetközi jogi tilalmat is áthágtak 2017-ben. Iránban legalább 5 embert végeztek ki olyan bűncselekményekért, amelyeket még 18 éves koruk előtt követtek el, és legalább 80 ember van halálsoron. Japánban, a Maldív-szigeteken, Pakisztánban, Szingapúrban és az Egyesült Államokban értelmi fogyatékossággal élő embereket végeztek ki vagy ítéltek halálra. Az Amnesty International több olyan esetet dokumentált Bahreinben, Kínában, Iránban, Irakban és Szaúd-Arábiában, amelyekben olyan emberek néznek szembe a halálbüntetéssel, akiket kínzásokkal és egyéb kegyetlen bánásmóddal vettek rá a „beismerő vallomásra”. Iránban és Irakban ezek közül a ”vallomások” közül néhányat élőben is közvetített a televízió.
Bár összességében a kivégzést alkalmazó országok száma változatlan maradt, Bahrein, Jordánia, Kuvait és az Egyesült Arab Emirátusok is egy kis szünet után újra végzett ki embereket. Egyiptomban körülbelül 70%-al nőtt az ismert halálos ítéletek száma 2016-hoz képest.
