A legnagyobb hiba, amit most bárki elkövethet, ha belekezd azoknak a honfitársainknak szapulásába, akik tegnap megválasztották ezt a rendszert. És itt most nem a több százezres bundákban a Fidesz eredményvárójáról hazatérő nőkre, és a Lexusukba beszálló férfiakra gondolok, akik a Mérce irodája előtt hívták tegnap a képviselő urat, hogy negédes hangon gratuláljanak neki az újabb közbeszerzés reményében.

Hanem azokra az egyszerű, bérből és fizetésből élő emberekre gondolok, akikhez nem nagyon volt egy szavunk se. Vagyis azt hittük, sok szavunk van, egészségüggyel, oktatással, a korrupció helyzetével. De akik annyira kiszolgáltatottak, annyira nem kaptak soha semmit senkitől a 90-es évek demokráciájának éveiben, hogy nem is hiszik el, hogy kaphatnak. Azoknak, akiket annyira kizsigerelt az elmúlt 30 év, hogy tényleg a félelmük, magyarságuk és biztonságuk maradt minden vagyontárgyuk, és azt nem engedik el semmi áron.

Mert tegnap velük nyert a Fidesz, nem a középosztály szavazataival.

A helyzet viszont az, hogy intellektuális szertefoszlottságunkban, a gondolkodást, és a szervezetépítést megspórolva, ez nem is fog változni.

Ha ma reggel szétnézek a véleményformáló balos, liberális, zöld értelmiségiek mondásain, azt látom, hogy „ki a hibás”. Azok, akik nem fogtak össze, azok, akik összefogtak, azok, akik össze akartak fogni. Van, aki szerint a taktikai szavazók, mások szerint a nem taktikai szavazók. Mindeközben pedig láthatjuk (és ebben nekünk is nagy felelősségünk van), hogy a Fidesz a végén abban a két hétben jött fel, amikor kizárólag az összefogás volt a téma.

Pedig valójában, ha 129 mandátumot szerez a Fidesz, akkor is ebben az országban élnénk ma reggeltől kezdve. Pontosan ugyanolyan ország lenne, tényleg csak egy picit más közjogi helyzettel.

De a lényeg, az elveszettségünk, a jövőbeni megtorlások súlya, a győztesek káröröme és a leszámolásra való vágya nem változna. A megállapítás, amit levonhatnánk, ugyanúgy csupán annyi lenne, mint a Megáll az idő híres idézete:

Jó, hát akkor itt fogunk élni!

Mert élni fogunk a saját földünkön, mert bármilyen eredmény született a választásokon, attól még ez a saját hazánk. Mert legyen is bármekkora a Fidesz győzelme és parlamenti többsége, mégiscsak az ország fele ellenük szavazott, a másik fele meg nem rájuk, hanem a félelmei ellen.

Persze sokan elmennek majd most az eredmény után, de mi, akik maradunk, azoknak ebben az országban kell dolgoznia tovább. Akkor is, ha szar lesz, és akkor is, ha még szarabb. Hát akkor itt fogunk élni. Vigyázzunk magunkra és egymásra, mi, akik megmaradtunk maguknak, ne elforduljunk, hanem forduljunk egymáshoz, és segítsük egymást. Kemény idők jönnek.