Szociális szakemberként több, mint egy évtizede határozza meg a munkám nagyjából minden pillanatát a lakhatási válság. A szakmai karrieremnek immár a nagyobb része telt a Fidesz kormányzása alatt. Azt gondolom, a mostani választások egyik legkomolyabb tétje, hogy vajon lesz-e esély elmozdulni abból az átgondolatlan szociálpolitikából, amit a kormánypárt nyolc éve folytat, és aminek a következményeit egyre többen érzik már most is a bőrükön. Ahhoz, hogy ezt megtudjam, elolvastam, és összefoglalom az LMP, az MSZP, a Jobbik, az Együtt, Párbeszéd, a Momentum és a DK lakhatással, lakáspolitikával kapcsolatos javaslatait, ígéreteit.

A pártok lakhatási programjairól a legkevesebb, ami elmondható, hogy kompatibilisek: ha összefognának a választásokon, akkor a lakáspolitikai elképzelések terén tartalmi egyeztetésre alig lenne szükség.

Kíváncsian olvasnék más szakterületekkel kapcsolatban is hasonló összevetést, de az biztos, hogy a programokat olvasva az egészségügy, az oktatás, és további szakterületeken is jelentős egybeesések tűnnek szembe. (És valóban, korábban például kilenc ellenzéki párt értett egyet a Tanítanék oktatási javaslataival, és az egészségügyi minimum terén is egyetértettek korábban a pártok)

Az olvasott dokumentumok listája azért alakult így, mert a Fidesz ebben a választási kampányban sem adott ki programot, így lakáspolitikai javaslataikat sem tudom ez alapján elemezni – bevezetésként  ugyanakkor elmondhatom, hogy az „elmúlt nyolc év” lakáspolitikája, és a jelenlegi kormányzati kommunikáció alapján is azt feltételezhetjük, hogy a kormánypártnak nincsenek a jelen lakhatási helyzettel kapcsolatos rövid- vagy középtávú szakpolitikai javaslatai.

Az elmúlt időszakban a lakáspolitika terén a CSOK kivételével inkább a forráselvonás volt a jellemző, sőt, a rászorultsági alapú támogatások esetén ez volt a kizárólagos stratégia a kormányzat részéről.

Jelen parlamenti ciklusban vezették ki a lakásfenntartási támogatást és az adósságkezelési szolgáltatást. Emellett a segélyezési törvény 2015-ös módosításaival a helyi települési támogatás alá delegálta a segélyezés jelentős részét. Sok helyen ez is a lakhatási célú támogatások csökkenését jelentette. Célzott lakhatási támogatás magán- vagy közfenntartású bérlakások igénybevételéhez központi forrásból nem igényelhető, egyedül a tulajdonszerzés támogatására vezette be a Fidesz a CSOK-ot, ez azonban a feltételrendszere miatt a legrászorultabb háztartások számára nem hozzáférhető.  A kormánypártnak a megkezdett, de csak az érintettek egy részét tehermentesítő devizahiteles intézkedéseinek további sorsáról sem tudni.

A pártok jelenlegi lakáspolitikai javaslatai közt több olyan is van, amit a Fidesz az utolsó kiadott programjában szerepeltetett, de nem hajtott végre. A legutolsó, 2010-ben megjelent választási programjuk lakáspolitikai ígéretei között a leghangsúlyosabbak a magánháztartásokat segítő energiahatékonysági felújítások voltak – ezek és más lakhatást segítő elemek máig sem valósultak meg.

A fenti, program híján a jelen kormányzati lakáspolitikai elemekre való rövid kitekintés után hét párt, a Momentum, a Párbeszéd, az LMP, a Jobbik, az Együtt, az MSZP és a DK programjainak lakáspolitikai elemeit fogom bemutatni. Először is fontos megjegyezni, hogy mind a hét program radikális változásokat sürget a lakáspolitika terén, a jelenlegi helyzetet egységesen tarthatatlannak ítélve. Jelen írásban a főbb közös pontok, és a csekély különbségek azonosítására vállalkozom.

Az első részben a pártok javaslatait pártonként foglalom össze, utána pedig a közös javaslatok kompromisszumos csomagját gyűjtöm össze – ez azért merült fel bennem, mert a pártok lakáspolitikai javaslatai meglehetősen hasonlóak, inkább csak a hangsúlyok térnek el. Ugyanakkor a pártok programjai igen eltérő hosszúságúak, van, ahol az oldalszámok közti különbség több, mint tízszeres, így nem minden program fejti ki egyforma részletességgel az egyes javaslatokat. Most a pártok programjainak főbb lakhatási elemeit jobb híján abc rendben mutatom be:

Demokratikus Koalíció

A DK lakáspolitikai javaslatai alapvetően az egyes szakpolitikáik lakhatási elemeiként vannak jelen, de van egy külön, lakhatással kapcsolatos rövid pont is a programban. A párt célként azonosítja a lakhatás megfelelő megoldására való törekvést, de ezt már az Alaptörvény is kimondja.

A DK a vidékfejlesztés és az ifjúságpolitika terén is azonosítja a lakhatást mint megoldandó feltételt ezen területek fejlesztéséhez. Programjuk szerint tovább támogatnák a lakástulajdon-szerzést, a fiatalok lakáshoz jutását. Bővebben írnak a bérlakásállomány bővítésről, ami állami, köztulajdonú bővítést, és a magántőke bevonását is jelentené.

Visszavezetnék a lakhatási támogatást, a definíciójuk szerint albérleti támogatás formájában. Szociális lakásügynökségek rendszerét vezetnék be, célként említik a hajléktalanság felszámolását is.

A DK rövid programjában említésre kerül még arról, hogy szabályoznák a bérlakáspiacot, segítenék az állami gondoskodásból kikerülő fiatalok integrációját, és végül, a lakásállomány energetikai felújításának és az ingatlanállomány korszerűsítését is célul tűzik ki.

Együtt

Az Együtt programjában viszonyalg nagy arányban kapnak helyet lakáspolitikai javaslatok. Ők is azonosítanak már szakpolitikákkal összhangban lakhatással kapcsolatos feladatokat, így a foglalkoztatás növelése, a rendőri és katonai állomány erősítése és az idősek támogatása terén is szánnak szerepet a lakhatás rendezésének.

A tulajdonszerzés helyett erősítenék a közösségi bérlakásszektort, valamint csökkentenék az energiaszegénységet. Újraszabályoznák az önkormányzati bérlakásszektor működését, a pályázat és eladás terén is, privatizációs moratóriumot vezetve be az átállás idejére.

Lakhatási krízisek hatékony kezelését is céloznák. A hajléktalanság megakadályozására az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalmát vezetnék be, elsőként a gyerekes családokra. Visszavezetnék a normatív lakhatási támogatást és az adósságkezelési szolgáltatást.

Bővítenék a Nemzeti Eszközkezelő működését a bajban lévő hitelesek megsegítésére, illetve a közösségi bérlakásszektor szolgálatába állítva többletfunkciót is kapna a szervezet. A lakáshitelesek segítésére bevezetnék, hogy aki elveszti a munkáját, az munkábaállásig kedvezményes törlesztőt fizethessen. Szociális lakásügynökséget hoznának létre.

A hajléktalanság felszámolását lakhatási programokkal, kivezető úttal érnék el. A lakcím adminisztratív szerepét csökkentenék. A kiskorú gyermeket nevelő családok lakhatáshoz való jogát törvénybe iktatnák, és érvényesítésenék.

A programban szerepel még a szegregátumban élők lakáskörülményeinek javítása, közművesítés, energiahatékonyság a szegregátumokban és azon kívül is. Céljuk az idősek, és fogyatékos emberek méltó lakhatásának biztosítását is támogatni.

Jobbik Magyarországért Mozgalom

A Jobbik programja gondolkodik a legkevésbé célzott lakáspolitikai csomagban, de az egyes szakpolitikák terén ők is sok lakhatási elemet javasolnak. Programjuk sajátossága, hogy a támogatásokat és szolgáltatásokat azok számára szeretnék biztosítani, akik ”betartják a közösségi együttélés szabályait”. Elmondható, bár nagy meglepetés nem lesz, hogy az olvasott programok közül a Jobbiké különbözik a legmarkánsabban a többitől, de még ez is legalább részben a kompatibilis tartományban helyezhető el.

Fő célként azonosítják a lakáseladások terén tapasztalható korrupció felszámolását. Emellett otthonteremtési programot vezetnének be családok számára, melyben kedvezményes bérlési lehetőség után az ingatlanokat meg is vehetnék a kedvezményezettek. Rendszerükben  lakásépítések mellett felmérnék az ingatlanvagyont, és az üres lakásokat is bevonnák a munkába.

Hazai beszállítókkal dolgoznának, központi anyagbeszerzésekkel az ingatlanfejesztések terén, a válságrégiókra fókuszálva. A bérlakásépítési programba kapcsolnák be a közmunkaprogramot is, egyetlen pártként, amely nem ennek felszámolásában gondolkodik.

A vidékfejlesztés és a munkahelyteremtés terén is szükségesnek látják a lakhatási támogatások szélesítését, különös tekintettel az országszerte fegyveres állományokban dolgozókra.

A hitelesek mint célcsoport a Jobbiknál jelennek meg a legmarkánsabban. A Jobbik a devizahitelek forintosítását és a kamatok újraszámítását ígéri programjában. Kilakoltatási moratóriumot vezetnének be, bár az nem teljesen világos, hogy csak a lakáshitelesekre vonatkozik-e vagy mindenkire, akit kilakoltatás fenyeget. Ezeken kívül Kártérítési Alapot hoznának létre a devizakárosultak számára, állami kézbe vennék a végrehajáts rendszerét, és végrehajtási jogsegélyt vezetnének be.

A fiatalok és családok támogatása a következő markáns intézkedéscsomag, ahol a programjukban a lakhatás teret kap. Céljuk a lakásszerzés és a kollégiumi lakhatás feltételeinek javítása.

A hajléktalanság helyzetét szállók bővítésével javítanák, főleg a vidéki városokban. Hajléktalan igazolványt vezetnének be, és részben csökkentenék a hajléktalanság kriminalizálását. Fő célként az érintettek munkába állását jelölik meg. Beavatkozási területként azonosítják a fogyatékos emberek lakhatását is, az idős- és hajléktalanellátáshoz hasonlóan központosított intézményrendszert javasolnak.

Lehet Más a Politika

Az LMP szintén viszonylag nagy arányban foglalkozik lakáspolitikai kérdésekkel a programjában, célzottan, és más pártokhoz hasonlóan határterületeken is. Így a vidékfejlesztés, foglalkoztatás javítása, rendőri állomány támogatása terén is azonosítják a lakhatási feltételek javításának feladatát. Rászorultsági alapú és sérülékeny élethelyzeteket támogató lakhatási támogatásokat is bevezetnének.

Az üres lakások kezelésére szociális lakásügynökségeket állítanának fel. Megreformálnák az albérletpiac adózását és a bérbeadás feltételeit is. Növelnék az állami vagy önkormányzati tulajdonú bérlakások számát: állami bérlakás-alapjuk évi 10 ezer bérlakás felújításához és építéséhez nyújtana támogatást.

Az elhagyott falusi ingatlanok felújításának, szociális bérlakássá alakításának fedezetére a települési önkormányzatok számára pályázatot hirdetnének. Önkormányzati bérlakások esetében megszüntetnék az elhelyezés nélküli kilakoltatás gyakorlatát. Megteremtenék a hajléktalanságból kiutat kínáló rendszert, országossá bővítenék a Második esély, az Elsőként lakhatást típusú komplex programokat.

A szorosabb értelemben vett szociálpolitikai eszközök esetében a következő változtatásokat hoznák: a családtámogatási juttatásokat kiterjesztenék a 18 év felett az oktatási rendszerben maradó fiatalok számára, bővítenék a kollégumi férőhelyeket, a fiatal vállalkozók támogatását, a fiatalok számára bérlakás-programot indítanának, és csökkentenék a lakásfelújítás áfáját, valamint a családot alapítók lakhatását támogatnák kiemelten.

Az atomenergiára szánt közpénzeket a magyarországi energiarendszer átalakítására és lakossági napenergia-fejlesztésekre, illetve a szegénységben élő családok lakásainak korszerűsítésére fordítanák.

Programjukban azt írják: „a hazai lakásállomány 70 százaléka egyáltalán nem felel meg a korszerű műszaki és hőtechnikai követelményeknek. Az épületekben a legtöbb energia a fűtésre-hűtésre megy el, itt kell tehát beavatkozni. A gyökeres hatékonyság-javítás technikailag elérhető, és az ilyen teljeskörű felújítás a leggazdaságosabb”.

Magyar Szocialista Párt

Az MSZP programjában is önállóan jelenik meg a lakáspolitika, bár nem különösebben részletes javaslatokkal. Céljuk elsősorban azoknak segíteni, akik ma saját erőből nem tudják megoldani a lakhatásukat. Bérlakásépítést javasolnak, a következő ciklus során 40 ezer lakással, önkormányzatokkal együttműködésben. Támogatják az önkormányzati és magán lakásállomány felújítását, külön pályázatokból. Szabályoznák az albérleti piacot is.

Bővítenék a Nemzeti Eszközkezelő forrásait, és célzottan támogatnák az alacsony jövedelmű háztartások energetikai korszerűsítését.

Célként jelölik meg a kilakoltatások megállítását és a hajléktalanság felszámolását is, a lakásvesztéseket a lakhatási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás visszavezetésével tervezik megakadályozni.

Momentum

A Momentum programja rendkívül terjedelmes, de jelen összefoglalóban a többi párthoz hasonló terjdelemben tudom bemutatni az elképzeléseiket. Egyébként a nagy terjedelem leginkább csak az azonos elképzelések bőségesebb kifejtését jelenti, több, vagy más javaslatuk nincsen, mint a többi pártnak.

A programban külön fejezetet szántak a lakhatásnak, de más szakpolitikákban is megjelennek lakhatási elemek. Elsősorban zöld beruházásokat és energiahatékonysági felújításokat terveznek. Emellett a lakásfenntartási támogatások körében szerepelnek a közműtámogatások költségei is.

Céljuk az albérleti piac szabályozása mellett annak bővítése is. Ehhez kapcsolódik a kollégiumi rendszerbe bevonható albérletek, és a lakáscélú cafeteria alkalmazási körének bővítése is. Több más párthoz hasonlóan a mobilitással, a foglalkoztatással és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos programpontjaiknak is eleme a lakhatási és albérleti támogatások körének kiszélesítése.

Az albérleti piac optimalizálásának eszköze a lakatlansági díj bevezetése, amiről a Momentum ír a legrészletesebben. Emellett szabályoznák a bérlakáspiacot, mind a magán- mind az önkormányzati bérlemények terén. Adatbázist ígérnek az elérhető bérleményekről, valamint az önkormányzati lakásvagyonok naprakész nyilvántartását tervezik. Emellett szociális lakásügynökségek bevezetése is céljuk az üres lakások hasznosítására.

A párt programjában elköteleződik az elhelyezés nélküli kilakoltatások megállítása mellett, emellett a hajléktalanság megelőzését, és ehhez kapcsolódóan a gyermekvédelem reformját is célként jelölik meg.

A Momentum programjában szó esik még a szegregátumokban élők lakáskörülményeinek javításáról, és a szegregátumok felszámolásának lehetőségeiről is.

Párbeszéd Magyarországért

A szocialistákkal szövetségben induló Párbeszéd az a párt, amelynek a programjában a lakáspolitika az egyik leghangsúlyosabb és legegységesebb módon jelenik meg: külön fejezetet is kapott. Ebben a szociális és lakhatási támogatások rászorultsági alapú átalakítását javasolják először. Átalakítanák a CSOK-ot, országossá tennék a zuglói lakástámogatási modellt. Emellett 100 ezer szociális bérlakást, 25 ezer kollégiumi férőhelyet építenének, és lakbérplafont vezetnének be, mind a magán, mind az önkormányzati bérleményekre.

Szociális lakásügynökségek működtetését és a közösségi bérlakásszektor erősítését tervezik, sőt, a magánberuházások során is bérlakás kvótát kellene alkalmazni a fejlesztőknek az önkormányzatokkal együttműködésben. Megállítanák az önkormányzati lakások eladását, és a CSOK helyett is a bérlakásépítésre koncentrálnának.

A lakhatási javaslataik része még a lakhatáshoz való jog bevezetése, az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalma, a gyerekek anyagi okokból történő kiemelésének tilalma és a hajléktalanság felszámolása. A hajléktalanság felszámolására Elsőként Lakhatást program bevezetését tervezik. Emellett a telepeken és szegregátumokban élők lakáskörülményeinek javítására komplex telepi programokat javasolnak.

A Jobbik mellett a Párbeszéd az a párt, ahol a devizahitelesek helyzetének rendezése teret kap.  A párt biztosítana számukra lakhatást és kárpótlást is a Nemzeti Banki nyereségből. Bővítenék a Nemzeti Eszközkezelőt, aminek keretében a közműhátralékosok is elkerülhetnék a kilakoltatást.

A Párbeszéd programjának fontos elemei az energiahatékonysági korszerűsítések, és lakásfelújítások, amiket a magán és önkormányzati tulajdonú lakásokon is végezni kellene.

Mi az, amit mindenki akar?

A programok között eltérő súllyal, de mindenütt szerepel a lakhatási válság megoldásának gondolata. A Fidesz jelenlegi gyakorlataival, a Jobbikot is beleértve, minden párt szakítana. A programok közt a lakhatás a Jobbikon kívüli fiatalabb pártok – LMP, DK, Együtt, Párbeszéd, Momentum – anyagaiban kap nagyobb teret, ezek a pártok fogalmaznak meg konkrétabb javaslatokat, de címszavakban a DK és az MSZP is hasonló irányokat jelöl meg, ami egyébként változást jelentene a korábbi MSZP-kormányok gyakorlataihoz képest is, hiszen akkor sem történt jelentős bérlakásállomány-bővítés, és átfogó bérlakásfelújítási program, amikor korábban kormányon voltak.

A legegyöntetűbb lakáspolitikai javaslatok ugyanis, amelyek minden párt programjában szerepelnek valamilyen formában, a lakásfelújításal és lakásfenntartásal kapcsolatos támogatások bevezetése, és az energetikai korszerűsítések. Ez utóbbihoz majdnem minden párt EU-s forrásokat és a magántőke bevonását is megcélozná. Jellemző közös pontok még a bérlakásépítés, lakásállomány-bővítés és a pártonként különböző szempontú szociális lakhatás támogatása. A pártok különböző szempontok mentén ugyan, de mindannyian bővítenék a lakásfenntartási támogatások rendszerét, és több program is kiterjedtebb albérleti támogatási rendszer bevezetését tervezi.

A pártok nagyobb része foglalkozik a hajléktalanság felszámolásának kérdéskörével, a szakmai javaslatok itt nagyobb szórást mutatnak ugyan, de a Jobbikon kívül, akik szállókat építenének, a pártok nagyrészt a lakhatás oldaláról igyekeznének megoldani ezt a kérdést is.

Több programban szerepelt a szociális lakásügynökségek rendszerének kidolgozása, és ennek keretében, vagy emellett a Nemzeti Eszközkezelő szerepének, hatáskörének erősítése. Jellemző a pártprogramokban, hogy a fiatal pártok nagyobb hangsúlyt fektetnek a fiatalok lakhatási támogatásaira, kollégiumi férőhelyekre, és, hogy a devizahitelesek támogatása sem minden párt programjában kapott teret – vagy egyáltalán említést.

Mivel a lakhatási válság ma már majdnem mindenkit érint, április nyolcadikán a lakáspolitika, és a rendszerváltás óta csak mélyülő lakhatási válságból való kilábalás lehetősége is fontos szempont lehet a döntésben. Ehhez persze az is kell, hogy az ellenzéki pártok sokkal több helyen egyezzenek meg a jelöltállításról, hogy valóban elgondolkodhassunk rajta, hogy ez a választás tényleg változást hozhatna. A programok kompatibilitása ennek nem lenne akadálya, ahogy eddig sem komoly szakpolitikai viták döntöttek az alakuló együttműködések sorsáról.

(Címoldali kép:  Vörös Anna)