A 7-es cikkely alkalmazását, és a kohéziós alap Magyarország részére folyósított támogatásainak európai ügyészséghez való csatlakozásunkhoz kötését szorgalmazza egy, a Népszava birtokába került brüsszeli szakbizottsági ajánlás.

A dokumentum minden eddiginél keményebb retorziók elé állítaná az országot az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Orbán vejének korrupt módon juttatott Elios-közbeszerzéseiról szóló jelentését követően. Nem csupán pénzbüntetést vagy a már bevett kötelezettségszegési eljárást javasolnak, de Lengyelországhoz hasonlóan Magyarország ellen is alkalmaznák az EU alapértékeinek védelmét szolgáló ún. 7-es cikkelyt.

Tavaly májusban kezdeményezte ez Európai Parlament az Állampolgári, Jogi, Bel-, és Igazságügyi Bizottságnál, vizsgálja meg, szükséges-e ez az eljárás a magyar kormány tevékenységével szemben. A vizsgálatba időközben bevonták a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot is, akik a következő javaslatokat küldték át a lap információi szerint:

„[…] mivel a korrupció jelenlegi szintje, valamint az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya az EU-ról szóló szerződés 2. cikkében említett értékek megsértését jelentheti, ezért indokolja a 7. cikk szerinti eljárás megindítását; felhívja a Bizottságot, hogy amennyiben a tagállamok nem hajlandóak az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásra, az uniós pénzeszközök felhasználását fel kell függeszteni”

A Költségvetési Ellenőrző bizottság nem hivatalos javaslataiban felhasználja és idézi is az OLAF megállapításait, és országjelentését is, ezek alapján megállapítják, hogy túlzottan nagy az egyszereplős közbeszerzések aránya Magyarországon (mintegy 36%), ezenkívül azt is, hogy az OLAF 2013-2016 közötti, 41 országvizsgálatának közel kilencven százaléke (85%) ajánlásokkal (tehát kritikával) zárult, és hogy az összes pénzügyi következményekkel járó elmarasztalás a teljes támogatási összeg 4,6 %-át tette ki.

Az ellenőrző bizottság jelentéséért Ingeborg Grässle, a Fideszt is tömörítő Európai Néppárt német képviselője volt felelős. Noha korábban barátságosabbnak tűnt – talán éppen ezért – a Fidesz kormánnyal, és még a látszatát is el akarta kerülni annak, hogy „rátámadnának” Orbánékra, a Népszava forrásai szerint a helyzet most sokkal komolyabb, és szerinte

megfogalmazódott Brüsszelben, hogy a magyar korrupció szintje már az EU kohéziós alap céljait fenyegeti.

Ezért akár az sem kizárható hogy nyolc év után Orbán most igen drasztikus lépésekkel is szembesülhet.

(Népszava // Kép: Wikipedia)