Orbán Viktor március 15-i ünnepi beszédében a szokásos módon Soros György ügynökeiként beszélt mindazokról, akik nem a Fideszt támogatják, de ezúttal ennél is tovább ment. A miniszterelnök megfenyegette az ellenzéket.

„A választás után természetesen elégtételt fogunk venni, erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is.”

A fenyegetésre az ellenzéki vezetők is reagáltak.

Karácsony: Rákosi, Putyin, Erdoğan

Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje ma délelőtti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Orbán egy újabb határt lépett át. A miniszterelnök korábban is saját politikai táborát azonosította a nemzet egészével, de az ellenzékiek jogi megtorlással való fenyegetése új elem Orbán politikájában.

Karácsony szerint Orbán azt üzente, hogy aki nincs vele, az ellene van. Efféléket pedig csak diktátorok mondanak, például Putyin vagy Erdoğan, akikkel a miniszterelnök egyébként is jó viszonyt ápol.

Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelölöltje szerint Orbán tegnap azt nyilvánította ki, hogy nem kíván minden magyar miniszterelnöke lenni.

Karácsony abban bízik, hogy az ilyen kijelentések visszafelé sülnek el, a Párbeszéd társelnöke Kövér László 2002-es „köteles beszédére” is emlékeztette a hallgatóságot.

Vona: Grósz Károly

Vona Gábor szerint is intő jel kell legyen az állampolgárok számára a miniszterelnök fenyegetőzése, akik ha elegen elmennek szavazni április 8-án, akkor le tudják váltani az Orbán-kormányt.

A Jobbik miniszterelnök-jelöltje március 15-én este a Hír TV Egyenesen című műsorában mondta el, hogy az MSZMP utolsó főtitkára jutott eszébe a miniszterelnök mondatairól, aki ’88 végén fenyegette hatalmi pozícióból a demokratikus ellenzéket.

Vona szerint a Fidesz eddig is tönkre akarta tenni az ellenzéket, hazudott róluk, hatósági eszközökkel vegzálta őket, a miniszterelnök március 15-i mondatai pedig félelemről és tébolyról árulkodnak.

Szél: A kormányváltó többség, az emberek 64%-a nemzeten kívül van?

Ezt kérdezte Szél Bernadett szintén a Hír TV stúdiójában.

Szél Bernadett emlékeztetett, hogy télen már megtapasztalhatták, milyen, amikor a Fidesz az állam eszközeivel jogilag próbál ellehetetleníteni pártokat. Az Állami Számvevőszék akkor a pártot – több másik ellenzéki párthoz hasonlóan – 9 millió forintra büntette.

„Mi van, ha jövőre 9 évet kapunk?”

– kérdezte az LMP miniszterelnök-jelöltje, aki szerint Orbán Viktor tegnap ezzel a mondatával megfogalmazta, mi a tétje az április 8-i választásnak.

Szél szerint ezért is fontos, hogy az ellenzéki pártok mindegyike egyeztessen a választási együttműködésről. Emlékeztetőül: az LMP abban az esetben hajlandó visszalépetetni jelölteket az ellenzék számára esélyes választókerületekben, ha a koordinációról az MSZP-P-val és a DK-val, valamint a Jobbikkal közös megegyezés tud születni.