A nagy multinacionális vállalatok jóval kevesebb adót fizetnek, mint a válság előtt, és az így keletkező hiányt a dolgozók fizetik meg – derül ki a Financial Times elemzéséből.
Az elmúlt 10 évben az államháztartási hiány elleni harc és az adóreformok nyertesei a nagy multinacionális vállalatok voltak. A legnagyobb cégek tényleges adózását vizsgálva az elemzők arra jutottak, hogy a közterhekhez való hozzájárulásuk mértéke 9%-kal csökkent a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság óta. Ha a hosszabb távú trendet nézzük, még jelentősebb a zuhanás: 2000 óta 34%-ról 24%-ra csökkent a legnagyobb vállalatok által átlagosan fizetett adó mértéke.
A Financial Times által megszólaltatott harwardi professzor szerint teljesen mást látunk, mint amire a politikusok ígéreteiből és szónoklataiból következtetni lehetne: a kormányok jellemzően beszállnak a lefelé tartó globális vállalati adóversenybe. (Jegyezzük meg, hogy a világnak ezen a táján a nagy gesztusok is elmaradnak: a magyar kormány büszkén csökkenti évről évre a kiugróan alacsony vállalati adókat.)
A KPMG kutatásának korábbi, a fentiekkel egybehangzó eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt tíz évben az OECD-országokban fokozatosan áthárították a közteherviselés egy részét a vállalatokról az emberekre.
Vagyis amíg 2008 óta az OECD-országok kormányai 5%-kal csökkentették a központilag meghatározott vállalati adókulcsokat, a termelést ténylegesen végző dolgozók átlagosan 6%-kal magasabb kulcsok szerint adóznak.
A kormányok nagyvállalatok kegyeiért folyó versenyét Donald Trump jelentős adócsökkentése előreláthatólag csak még tovább fogja élezni.
A vállalatok közterhekhez való hozzájárulását ráadásul csak felerészben köszönhetjük a kormányok adócsökkentő politikáinak, a kiesés másik feléért a nagyvállalatok adóelkerülési manővereit (offshore-ozás, kormányok által nyújtott speciális adókedvezmények) okolhatjuk.
Noha a 2008-as válság óta sok szó esik az adóelkerülés visszaszorításáról, a Financial Times szerzője szerint
megdöbbentő, mennyire hatástalan volt az OECD és a G20 elmúlt években folyatott küzdelme az ellen, hogy a nagyvállalatok profitjukat alacsony adózású vagy speciális adókedvezményt nyújtó országokba menekítik ki.
A nemzetközi szervezetek bénázásának, és persze az óriásvállalati lobbinak köszönhetően államok teljes költségvetésével összevethető profitokkal operáló cégek olyan mutatványokra képesek, mint az Amazon, amely tavaly egyetlen cent adóval sem járult hozzá az Egyesült Államok államigazgatásának, infrastrukturális rendszereinek, oktatási rendszerének és egyéb közszolgáltatásának fenntartásához.
A vállalatok adóinak leszorításában az Orbán-kormány is jeleskedik. 2017 januárjától az addig két kulcsos társasági adót (19% és 10%) egységesen 9%-ra csökkentette a kabinet, ezzel az Unió legalacsonyabb vállalati adókulcsát kínáljuk. Emellett a magyar kormány előszeretettel ad speciális adókedvezményeket hozzánk tévedő nagyvállalatoknak. Ezekkel az üzletekkel nem csak az a baj, hogy aláássák az adóelkerülés és adóoptimalizálás elleni létfontosságú harcot, de ráadásul gyakran kiderül, hogy munkahelyteremtési szempontból is rendkívül kevéssé hatékonyak.
(Címoldalon kiemelt kép: Négymadár)
