Hány ügyben fordult eddig az OLAF az ügyészséghez, ennek nyomán hány esetben rendeltek el nyomozást és hányszor történt vádemelés? – kérdezte a jobbikos Szilágyi György Polt Pétert.

A legfőbb ügyész táblázatos listát küldött, amiből kiderült, hogy az OLAF összesen 40 ügyet talált vizsgálandónak, ezek közül 36 esetben küldtek ajánlást büntetőeljárás lefolytatására, 4 esetben pedig csak jelezést küldtek a Legfőbb Ügyészségnek, ami annyit jelent, hogy bár a vizsgálatot még nem zárták le, de a meglévő információikat elküldték az illetékes hatóságnak, hogy szükség esetén az megtehesse a megfelelő intézkedéseket. Polt Péter azt is elárulta, hogy 2010-ben nem érkezett sem ajánlás, sem jelzés az OLAF-tól, 2011-ben pedig egy esetben érkezett zárójelentés.

És akkor lássuk az eredményeket: a 40 ügyből, amit az európai csalás elleni hivatal a Legfőbb Ügyészségnek küldött, 8 esetében a nyomozást megszüntették. És 8 olyan eset volt, amelyben vádemelés történt.

„Ezen ügyek közül ezidáig egy ügyben jogerős marasztaló ítélet született, további egy ügyben pedig nem jogerős marasztaló ítéletet hozott a bíróság” – írta Polt Péter.

A többi esetben egyelőre folyik a nyomozás – köztük van az Elios-ügy is („közvilágítás korszerűsítésére nyújtott uniós támogatással kapcsolatban elkövetett költségvetési csalás bűntette”), ami a listán az egyetlen olyan tétel, ahol korábban már megszüntetették, de újraindították a nyomozást.

A legtöbb ajánlás (10) egyébként 2016-ban érkezett az OLAF-tól, tavaly pedig az Elios-ügyön kívül még 5 esetet küldtek a Legfőbb ügyészségnek.

Ahol már döntöttek

Jogerős marasztaló ítélet egyébként egy állatgyógyászattal foglalkozó cég esetében történt, amely nyomdaüzem létesítésére nyújtott be valótlan adatokat tartalmazó pályázatot az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásának elnyerésére, és 49,5 millió forintot kaptak akkor a projektre, az elszámoláshoz  viszont valótlan számlákat használtak fel. A még nem jogerős ítélet egy ennél jóval nagyobb léptékű esetben született: ott nyomdaipari tevékenység mellett papír csomagolóeszközök gyártásával is foglalkozó cégcsoport nyújtott be uniós pályázatot új gépsorok beszerzésére, de csak a támogatást akarták megkapni, így valótlan tartalmú okiratokat nyújtottak be, és a helyszíni ellenőrzést végzőket is megtévesztették. Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott körülbelül 770 millió forint vagyoni hátrányt okozott, ebből több mint 630 millió forinttal az uniós, 140 millió forinttal pedig a magyar költségvetést károsította meg.