Újabb szuper évre készül az Amazon és alapító igazgatója, Jeff Bezos. Pedig már a tavalyi is pazarul sikerült, és úgy látszik, az óriáscég szárnyalását az USA-ban sem fogja megakasztani a közteherviselés: 2017-ben ugyanis, 5,6 milliárd dolláros nyereség mellett, zéró dollár szövetségi adót fizetett az Amazon.
Ráadásul mindezt úgy, hogy Donald Trump adóreformja, amely elsősorban a leggazdagabbaknak és a legnagyobb cégeknek kedvez, még érvénybe sem lépett. Ennek a törvénymódosításnak hála, a cég további plusz 789 milliós profitemelkedést remél.
Azt, hogy mennyire (nem) igazságos és méltányos az amerikai rendszer, már az is jelzi, hogy a most 36 százalékról 20-ra csökkenő vállalkozási adóhoz képest, az Amazon mindössze 11 százalékot fizetett az elmúlt öt év során. Azaz profitjának kb. kétharmadát sikerült „biztonságba” helyeznie az adóhatóságok elől.
Ez nem csupán azt jelenti, hogy a cég ügyesen lavírozott a szabályozás útvesztőjében, hanem egyenesen azt, hogy az Amazon, akárcsak más hasonló multinacionális nagyvállalatok, alapvetően arra alapozzák gazdasági modelljüket, növekedési stratégiájukat, hogy hogyan tudják a különböző helyi, állami és szövetségi szinten elkerülni az adókat.
A sajtóban megjelent kritikák nyomán egyébként az Amazon az utóbbi években még tett is némi erőfeszítést, hogy mégiscsak fizessen valamit a köznek. Miközben agresszív adóelkerülési stratégiája nagymértékben segítette, hogy helyi versenytársai fölé kerekedjen, és alkalmasint be is szippantsa azokat.
Úgy tűnik, az elektronikus kereskedelem gigásza hamarosan átveszi az Apple-től a legnagyobb adócsaló címet. Ahogy tavaly Scott Galloway, az Amazon-Apple-Facebook-Google négyesfogatának szakértője megállapította, az egyik legmegdöbbentőbb üzleti statisztika az lehetne, hogy míg a Walmart – a világ legnagyobb kiskereskedelmi vállalata, az USA-ban, Kanadában és Mexikóban a legtöbb alkalmazottal rendelkező magáncég – 2008 óta 64 milliárd dollárt fizetett nyereségadóként, az Amazon mindössze 1,4 milliárdot.
Ennek alapján Galloway szerint az a legkellemetlenebb kérdés, hogy mégis, hogyan tartsa fenn az USA hadseregét, a tűzoltóságot vagy az oktatást, ha a világ akkor ötödik, 460 milliárdot érő cége gyakorlatilag nem fizet iparűzési adót az országban.
Mindez nem zavarta Bezos cégét abban, hogy szerte az Államokban újabb adókedvezmények után kutasson, és kapott is érdekes ajánlatokat: első körben Philadelphia 3 milliárdot ajánlott, Montgomery megye Marylandben, öt milliárdot, Newark (New Jersey) hét milliárdot.
Gardner szerint, ha a szövetségi költségvetés meg is engedheti magának, hogy késve vagy esetleg egyáltalán ne szedje be az Amazon húsz éve elsíbolt adóit, helyi szinten ez már jóval problematikusabb.
Még akkor is, ha csak egyszeri döntésről van szó, lemondani több milliárdnyi adóról már veszélyezteti az állami vagy kormányzatok szolgáltatásainak működését – amelyet „nekünk”, a polgároknak tart fenn.
Az Amazon ajánlata annak ellenére felér egy nehezen visszautasítható zsarolással, pedig végső soron egyáltalán nem biztos, hogy az adott állam-város-megye valóban hasznot húz az e-kereskedő óriás letelepedéséből.
Miközben a cég azt üzeni, hogy mindent megtesz a fogyasztóért, végső soron mintha épp a fogyasztók, azaz a polgárok tennének meg mindent a gigantikusra növekedett monstrumért, amely még ma is el tudja érni, hogy úgy dédelgessék, mintha egy kezdő, támogatásra szoruló start-up lenne, és nem minden idők legsikeresebb biznisze.
