Hiába hangoztatja oly gyakran a magyar kormány, mennyire fontos a gyerekvállalás támogatása, a gyakorlatban olyan bonyolult és bürokratikus a rendszer, hogy ennek következményeként az elmúlt nyolc évben 117 ezer gyermek eshetett el az egyébként is zsugorodó anyasági  támogatástól – számolta ki a G7 portál.

A digitális ügyintézésben leginkább járatlan családok persze azok közül kerülnek ki, akiknek pont a legnagyobb szükségük lenne erre az összegre.

Tavaly január elején a Magyar Államkincstár vette át a családtámogatások kifizetését, és a letöltendő nyomtatványok, ügyfélkapuk és online feladatok rengetegében még egy nyomtatóval és internettel rendelkező szülőnek se könnyű eligazodnia. Ezek hiányában pedig, úgy tűnik, sokak számára, lehetetlen.

A G7 összehasonlította a Magyar Államkincstár adatait az anyasági támogatást igénylők számáról, és úgy találta, hogy

az utóbbi nyolc évben születettek hatoda valószínűleg nem részesült ebben. Összesen 117 321 gyermek, amivel egyébként a magyar állam 940 millió forintot spórolt meg, feltételezhetően a legszegényebbeken vagy hátrányos helyzetűeken.

Nemcsak a bürokrácia jelenti a problémát, de a támogatás elnyerésének más feltételei, pl. az önmagában persze nagyon fontos terhesgondozás, amelyen 4 alkalommal kell részt venni, gondot jelenthet pl. egy elszigeteltebb kistelepülésen élő, szegény és kevésbé tájékozott családnak.

A fentiekből adódik, hogy ha az állam alanyi jogon fizetné ezt a támogatást, az nem lenne sokkal költségesebb, viszont mindenkihez, így a leginkább rászorulókhoz is eljutna.

Az EMMI nem válaszolt a G7 megkeresésére, így arra a kérdésre sem, hogy miért nem kötik az infláció mértékéhez az anyasági támogatás növelését.

Ennek összege ugyanis 2008 óta változatlan: a nyugdíjminimum (28,5 ezer forint) 225 százaléka.

Ez a 64,1 ezer forint 2008-as értéken már csak 51,2 ezer forintot ér, az azóta bekövetkezett infláció miatt. A 10 évvel ezelőtti reálérték eléréséhez, 12 881 forinttal, 20 százalékkal kellene emelni.

Az alanyi jogon fizetett támogatással csökkenne az ügyintézés költsége is, hiszen az állam amúgy is tudomást szerez a gyermekek születéséről – és az így nyert összegeket más bürokratikus problémák megoldására lehetne fordítani, amivel mindenkinek könnyebb lenne, véli a G7 szerzője.

Mindez persze leginkább akkor lenne fontos, tegyük hozzá, ha a magyar kormány és állam minden gyereket és családot egyformán fontosnak érezne, és pláne akkor, ha éppen a legszegényebbek támogatása foglalkoztatná.

(G7)