Hódmezővásárhely után valószínűleg tényleg új helyzet van a magyar politikában. Ez nem azt jelenti, hogy a Csongrád megyei eredmény automatikusan leképezhető lenne országos szinten, de azt igen, hogy a választók maguk sokkal nyitottabbá válnak a választások követésére, és az ellenzéki szavazók aktivizálódhatnak, a bizonytalan szavazók pedig áttérhetnek az ellenzéki oldalra. Látszólag kinyílt akár a győzelem esélye is, de az biztos, hogy most alakul át az ellenzéki verseny.
A hódmezővásárhelyi választás másnapján az LMP tárgyalásra hívta az MSZP-Párbeszédet és a Jobbikot, a pártnak nem volt más lehetősége, csak így előzhette meg azt a népharagot, amely rájuk zúdult volna, összefogást követelve.
De az LMP-ben érthetően bizonytalanok a baloldallal való koordináció kapcsán. Ez érthető, hiszen a korábbi kutatások azt mutatják, bár a párt szavazóinak nagy része kormányváltást akar, azok aránya, akik támogatnának egy valamifajta együttműködést a 2010 előtt kormányzó pártokkal, már jóval kisebb.
A Jobbik elzárkózik mindenfajta együttműködéstől, hiszen a párt belső mérései szerint a szavazóik egyelőre nem támogatnák ezt.
Míg az MSZP-Párbeszéd továbbra is arról beszél mindenfajta eredmény nélkül, hogy szeretnék bővíteni a koordinációban részt vevő pártok számát.
De valószínűleg Hódmezővásárhely után itt is új helyzet alakul ki. Ez az eredmény minden párt szavazójának megmagyarázza, miért van értelme valamiféle koordinációnak.
A Závecz januári felmérése szerint az ellenzéki oldalon van egy egymilliós bizonytalan tömb, akik nem tudják eldönteni, hogy kire szavazzanak. Mind a 6 létező ellenzéki párt, a kicsik, mint az Együtt és a Momentum, az egymással koordináló MSZP-Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció, illetve az LMP és a Jobbik is szóba jöhet náluk.
Erről a szavazói csoportról azt tudjuk, hogy csupán 26 százalékuk mondta azt, hogy biztosan elmegy szavazni április 8-án, további 23 pedig valószínűsíti azt.
Már utalnak arra jelek, hogy az elmúlt néhány hétben a Tiborcz-ügy kapcsán ennek a csoportnak egy része aktivizálódott, de feltételezhetjük azt, hogy mivel Hódmezővásárhely látszólag kinyitotta a választás esélyeit, így ez a csoport még nagyobb részben mutat majd szavazati hajlandóságot. Talán nem merészség azt állítani, hogy alsó hangon 500 ezer új ellenzéki szavazó kapcsolódhat be a választásokba április 8-ig (talán még több is). Ezek a szavazók pedig döntően befolyásolhatják az ellenzéki különversenyt a választásokon.
Ugyanis bár a kétharmad megakadályozása, a Fidesz 50 százalékos mandátumszám alá való tolása, és ezzel a kormány leváltása az elsödleges tétje a választásoknak. A másodlagos pedig a külön listán és egyéni jelöltekben való koordináció miatt az, hogy melyik párt, vagy pártok válnak majd erős ellenzéki erővé, és kik azok, akik megmaradnak kispárti státuszban a listás szavazatok alapján.
A kérdés az, hogy ki pályázhat ezekre az új szavazókra. Az Együtt és a Momentum most az ajánlásgyűjtés vége felé elvérezni látszik. Mindkét párt valószínűleg tud országos listát állítani, de az 50 jelölt is elég messzinek tűnik számukra. Mindeközben pedig hónapok óta nem nagyon tudták érdemben növelni a támogatottságukat. Most az látszik (az elmúlt hónapok közvélemény-kutatási trendjeiből), hogy kis részben az LMP, de leginkább a Karácsonnyal megerősített MSZP, és a Jobbik tud ezekből a bizonytalan kormányellenes szavazókból profitálni.
De ez a helyzet radikálisan megváltozhat, ha az LMP kész a koordinációra. Ugyanis ha az LMP belép a koordináló pártok közé, akkor egy olyan helyzet jöhet létre, ahol ők tetszeleghetnek az összefogást létrehozó párt színében. Ez egyébként biztosan valamennyi szavazatvesztéssel járna első körben az LMP-nek, de ha ez a pillanat tud katartikus lenni a kormányváltást akaró szavazók számára (és ne felejtsük el, hogy az LMP szavazóinak nagy része is ilyen), akkor ez minimalizálható. Ellenben a bizonytalan szavazók táborából, akik ha fel is csatlakoztak valamelyik párt mellé az elmúlt hónapokban, de még nem elkötelezettek, illetve még inkább a most becsatlakozó bizonytalan szavazók közül nagyon sok embert húzhat az LMP mellé egy ilyen lépés. És ha megnézzük a közvélemény-kutatási adatokat, egy erős 150-200-300 ezer szavazós beáramlás után nagy valószínűséggel megelőzhetik a DK-t, és valószínűleg az MSZP-Párbeszédet is. De még a Jobbik utolérése se elképzelhetetlen.
Ez pedig nem csupán azt jelentené, hogy esély kínálkozik a kormány leváltására, vagy a vele szembeni erős kontroll felállítására, hanem azt is, hogy sikeresen végig lehet vinni a 2010 előtti pártok háttérbe szorítását is.
Tehát a magyar politika abszurd sajátosságaként egy LMP-beszállás a koordinációba, és a régi pártokkal való együttműködés hozhatja el az LMP célját, a mostani kormány és az előző garnitúra leváltását is.
Ellenben ha az LMP nem koordinál, akkor valószínű, hogy ezeknek a szavazóknak a nagy része az MSZP-Párbeszéd, kisebb része a Jobbik felé veszi az irányt, ami azt is jelentheti, hogy LMP-koordináció híján a Fidesz 50% alá tolásának esélye csökken, ellenben az MSZP-Párbeszédet pedig akár a legerősebb ellenzéki erőként is behozhatja Karácsony Gergely a külön ellenzéki választási versenyben.