Vasárnap lesz az utolsó nap, amikor az április 8-i országgyűlési választásokon indulni szándékozó pártok és jelöltek gyűjthetik az induláshoz szükséges ajánlásokat. Ahhoz, hogy egy jelölt elindulhasson egyéniben 500, az adott választókerületben lakcímmel rendelkező állampolgár aláírását kell összegyűjteni. Országos lista állításához pedig egy pártnak összesen 27 egyéni jelöltet kell indítania legalább 9 megyében és Budapesten.

Egy országos listához tehát minimum 13.500 aláírást kell begyűjteni a megfelelő helyekről. A listaállítással együtt járó állami kampánytámogatás pedig csöppet sem elhanyagolható: hozzávetőleg 170-től 700 millióig terjedő állami támogatást lehet lehívni az elindított egyéni jelöltek számával arányosan.

A 2014-es választáson ez több olyan kamu- és bizniszpárt indulását is ösztönözte, amelyek célja csupán a támogatás zsebre tétele és/vagy az ellenzéki szavazatok megosztása volt.

Tavaly ősszel ellenzéki támogatással a Fidesz elfogadott egy módosítót, amely visszafizetési kötelezettséget ír elő annak a pártnak, amely listán nem kapja meg a leadott szavazatok minimum 1 százalékát. Ha a párt maga nem tudja visszafizetni, akkor vezető tisztségviselőin is behajthatja az összeget a NAV.

A módosítás ellenére azonban már most, négy nappal az ajánlásgyűjtési időszak vége előtt is látszik, hogy több olyan párt is teljesítheti az országos listaállítás feltételeit, amelyekről kampányidőszakon kívül semmit nem hallhattunk, és semmilyen politikai teljesítménnyel nem rendelkeznek.

A legjobban eddig a Szegényekért Párt (SZP) teljesít, mely már 23 bejelentett vagy már nyilvántartásba is vett jelölttel rendelkezik 7 megyében és Budapesten. Emellett 8 jelöltjének nyilvántartásba vételét elutasította az NVI, igaz még nem jogerősen.

A Szegényekért Párt Facebook oldalán az első aktivistás január 30-ról származik, eddig 127 lájkolóval rendelkezik. A párt honlapjának tanúsága szerint a szervezetet 2014-ben alapították, és a szegénység leküzdése a célja. A honlapon külön aloldal foglalkozik a migráció kérdésével: az SZP szerint

„meg kell állítani a migránsok beözönlését, még tovább kell erősíteni a határaink védelmét, akár további kerítések építésével is!”

A párt vezetőinek kilétéről azonban nem találtunk információkat a honlapon.

Ugyancsak az élbolyban szerepel a Magyarországi Cigánypárt (MCP) is, amelynek – ha jól számoljuk – szinte már össze is jöttek a listaállítás feltételei. Az MCP 30 bejelentett jelölttel rendelkezik 8 megyében és a fővárosban. (4 jelöltjük nyilvántartásba vételét elutasította az NVI.)

Az MCP 2014-ben arról híresült el, hogy egy náluk dolgozó aktivista leleplezte: ajánlásokat cseréltek egy másik kispárt, a Szili Katalin vezette KTI-vel. Az ajánlások cserélése igen elterjedt gyakorlat volt a négy évvel ezelőtti kampányban, ahogy arról anno több médium is beszámolt. Az azóta eltelt időszakban egy ilyen visszaélés esetében sem jártak el a hatóságok, pedig három különböző bűncselekményt is elkövet, aki ajánlásokat csereberél:

• megsérti a szabad választójog gyakorlását
• védett személyes adatokkal él vissza, és
• okirat-hamisítást követ el.

Tavaly ősszel az MCP elnöke, Horváth József közleményben szórt hamut a fejére a négy évvel ezelőtti ügyek miatt. Mint írta:

„Tanultunk a múltbéli tévedéseinkből és reményeinket fejezzük ki, hogy a magyarországi cigányok is átlátják végre, hogy ma, egyetlen úgynevezett „nagypárt” sem igazán kíváncsi a közel egymillió cigány származású – nem mellékesen magyar állampolgár – véleményére!”

Horváth azt is hozzátette, nem a kampánypénz, vagy annak ellopása reményében állnak a startvonalhoz, hanem azért, hogy felépítsenek egy olyan erős pártot, amely segít legyőzni a külső és belső megosztottságot, és Magyarország népességének 10 százalékát nem a partvonalról bekiabálva tudja képviselni.

26 leadott ajánlásokkal rendelkező jelöltje van a Közös Nevező 2018 nevű pártnak is épp 9 megyében és a fővárosban, nekik tehát már csak egyetlen egyéni jelölt hiányzik az országos listáról. Facebook oldalukon egyetlen bejegyzés sem található, 4 követővel rendelkezik. A párt honlapján „értéksemleges közösségként” határozza meg magát.

Az egyébként jól dizájnolt honlap nem nagyon reklámozza a párt politikusait, konkrétan itt sem találtuk meg, hogy kik vezetik vagy képviselik a pártot. De a videószekcióban megtalálhatjuk a Nemzeti Választási Iroda oktatóvideóit.

18 jelölt ajánlásait adta le az Elégedetlenek Pártja, 21-ét a Fidesszel szivélyes viszonyt ápoló Munkáspárt. Ugyancsak 18 jelöltje van már a Kell az Összefogás Pártnak (KÖSSZ), a 2014-ben elhíresült, az ellenzéki szavazók megosztására szerveződött Összefogás Pártnak pedig 15.

Ha végigböngésszük a választás.hu-t találunk még bőven kevesebb jelöttel rendelkező, de politikai tevékenységét és ismertségét tekintve szintén a nullán álló kispártot, amelynek esetében akár feltételezhetjük is, hogy nem föltétlenül a politikai babérokra hajtanak.

A jelenség azért is különösen zavaró, mert eközben valós politikai teljesítménnyel és ismertséggel rendelkező pártok nem föltétlenül veszik olyan flottul az ajánlásgyűjtés akadályait, mint ezek a ki tudja, honnan előbukkanó szereplők.

A NOlimpia kampánnyal berobbanó, és az országnak sok százmilliárdot megspóroló Momentum ma délutánig 18 jelöltjének adta le az ajánlásait, a parlamentben is politizáló, korrupciós ügyeket feltáró, és több megmozdulást is szervező Együtt pedig 11 jelöltjét.

Ugyanitt meg kell említenünk a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot is, amelynek eddig egyetlen jelöltje gyűjtötte össze az induláshoz szükséges aláírást. Bár egy viccpártról van szó, de az MKKP az elmúlt években többször is képes volt országos plakátkampányt indítani a kormányzat hazug propagandáját ellensúlyozandó, tehát a valós politikai teljesítmény azért az ő esetükben is messze meghaladja a fent szereplő ismeretlenekét.

Nagyon problematikus tehát, hogy olyan pártok, melyek ott vannak az utcán, többszáz aktivistával gyűjtik az aláírásokat, emellett kampányidőszakon kívül is végzik a munkájukat, alulmaradnak olyan szervezetekkel szemben, amelyekről még azt sem tudjuk, hogyan szerzik be az ajánlásokat.

Az is problematikus, hogy a már említett apró törvénymódosítást leszámítva sem a Fidesz, sem az általa ellenőrzött hatóságok (pl. a Polt Péter vezette ügyészség) nem jeleskednek a kamupártok elleni küzdelemben.