Szerintünk a 21. században minden embernek gondolnia kell valamit arról, hogy honnan lesz energiánk a jövőben, lesz-e elég tiszta vizünk, kapunk-e levegőt a városainkban és mit kezdünk az egyre csak halmozódó sugárzó atomszeméttel. A minden emberbe beletartozik a gíroszos, az építész, a fodrász, az újságíró, a tanár – és a politikus is, pláne ha a parlamentben ül.
Az Energiaklubnak ugyanakkor semmilyen viszonyulása nincs a pártpolitikához, soha nem vettünk részt országgyűlési választásokban és választási kampányokban. Idén sem fogunk. Független civil szervezetként nem ez a dolgunk.
Az a célunk és az a dolgunk, hogy a közbeszédben megjelenítsük azokat az értékeket, amikben hiszünk, képviseljük az ügyeinket, felhívjuk a figyelmet problémákra, információkat és megoldásokat adjunk. Ezt folyamatosan végezzük, függetlenül a négyévente aktuális országgyűlési választásoktól.
A klímaváltozás olyan kihívás, amivel a modern civilizáció fennállása óta először állunk szemben, és ezzel kezdenie kell valamit az emberiségnek. Ez rég nem csak környezetvédelmi probléma: alapvetően változtat meg gazdasági és társadalmi viszonyokat. Részben a kibírhatatlanná váló környezet, a víz- és élelmiszerhiány miatt alakulnak ki azok a politikai és gazdasági váls ágok és háborúk is, amelyek elől emberek menekülnek el. Ez nem fog elmúlni, sőt.
Az Energiaklubban abban hiszünk, hogy a 21. század klíma- és energiaválságát akkor tudjuk mérsékelni, ha csökkentjük az energiapazarlást, és ha kihasználjuk a lehetőségeinket a megújuló energiaforrások felhasználásában. Magyarországnak más energiavagyona nincs, de minden más híreszteléssel ellentétben nálunk is süt a nap, és fúj a szél is.
2018 februárjában a Közélet Iskolájával közös cikksorozatunkban a Magyarországon érdekvédelmi munkát végző civil szervezetek írtak arról, hogy hogyan viszonyulnak az április 8-i választásokhoz. Mi a tétje az általuk képviselt ügyek szempontjából a '18-as országgyűlési választásnak, és milyen kampány(oka)t végeznek a választás kapcsán?
Ahogy vitaindítóként szolgáló cikkünkben írtuk, „hiszünk abban, hogy a demokrácia gyakorlata valójában a választások között bontakozik ki, de abban is, hogy az érdekvédelmi munkával a választások idején sem szabad felhagyni”. A 2018-as választásoknak azért lehetett még a szokásosnál is nagyobb a tétje, mert nemcsak arról volt szó, hogy melyik párt nyeri a választást, hanem arról, hogy mennyire betonozódik be a 2010 óta következetesen épített társadalmi és politikai kirekesztés és gazdasági kisemmizés.
Azt gondoljuk, hogy egy atomerőmű építése az egyik legrosszabb válasz a környezeti kihívásokra. Az atomenergia a legveszélyesebb és legkockázatosabb módja az áramtermelésnek. Nem akarjuk, hogy Magyarország még egy évszázadig elkötelezze magát egy veszélyes és elavult technológia mellett. Azt gondoljuk, hogy felelőtlen és etikátlan tovább halmozni a veszélyes nukleáris szemetet, és ezért nem tartjuk elfogadhatónak atomerőművek építését és további üzemeltetését.
Az atomcsapda kampányunkat azért indítottuk, hogy közérthető módon mutassuk be az atomenergia veszélyeit, blogon, videókban és egy nemsokára elkészülő filmen is. A nukleáris fejlesztésekben legérintettebb dél-dunántúli régióban indult projektünkben helyi lakosokkal és aktív állampolgárokkal arról beszélgetünk és gondolkodunk közösen, hogy hogyan tudnak befolyással lenni a lakóhelyük közelébe tervezett nukleáris beruházások alakulására. Ilyen pl. a radioaktív hulladéktároló Bodán, az uránbánya a Mecsekben, vagy akár Paks II.
Fontos számunkra, hogy az országot vezető politikusok hogyan gondolkodnak a klímaváltozásról, az energiáról és a környezetvédelemről, de felelős és tudatos állampolgárokra ugyanennyire szükségünk van. Fontosnak tartjuk, hogy a választópolgároknak szempont legyen, amikor behúzzák valaki mellé az ikszet, hogy az adott pártnak vagy képviselőnek van-e érdemi mondanivalója a 21. század globális kihívásairól.
Ezekért dolgozunk minden nap.
