Összesen 27 áldozata volt a mai, Ghúta elleni akciónak, amelyet a damaszkuszi rezsim a lázadók kezén lévő Kafr Batna város ellen követett el. A Szíriai Arab Hadsereg legutóbbi három napban mindennél pusztítóbb tüzérségi- akna- és légitámadás-sorozatot intézett a régóta körülzárt kerület ellen, amelynek a legújabb jelentések szerint 270 áldozatra, köztük hozzávetőleg 60 kiskorúra, emelte a védekező város veszteséglistáját.

Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet máris háborús bűnöknek nevezte az elmúlt napok kegyetlen akcióit, a Guardian publicistája pedig egyenesen arról beszélt, „Szíria Srebrenicájává” változhat Ghúta a bent rekedt, többségében szunni többségi népességhez tartozó civilek elleni célzott akciók miatt.

A ghútai körzetben csupán egy mentőszolgálat, a szíriai „fehérsisakosok” vannak jelen, ezenkívül az információk a Szíriai Emberi Jogi Obszervatórium nevű, ellenzéki, londoni székhelyű szervezet helyi megfigyelőin keresztül jut el a külvilágba – már ha nem éppen a szörnyű károkat, és a civilek válogatás nélküli megtámadását tagadó damaszkuszi kormánymédia jelentéseiről van szó.

A fehérsisakosokat a Szíriai Polgári Védelem nevű szervezet mentőautói is segíti. Egyik sofőrjük, Khalid Abulwafa az Al Jazeera kérdéseire elmondta, a mentés Ghútában nehezebb, mint Aleppóban, olyan gyakran érik a házakat bombatámadások:

„Nem tudjuk többé hogy a levegőből vagy a földről jön a támadások többsége. De amint egy bombák sújtotta helyszínre értünk, és megkezdtük volna a mentést, máris újabb támadással néztünk szembe.”

– számolt be a helyzetről.

A hét elején maga az ENSZ és más nemzetközi szervezetek is kifejezték szóbeli felháborodásukat a damaszkuszi vezetés felé a Ghúta ostromában használt eszközök miatt. A polgári áldozatok nagy száma miatt pedig az offenzíva „azonnali leállítását” követelték Aszadtól.

Az ostrom, amely során a Szíriai Arab Hadsereg szárazföldi tüzérsége és légiereje a mentőszolgálatokat is célzottan támadja súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiányt is okozott a kerületben, amely az ott rekedt körülbelül 400,000 embert súlyosan érinti. Mivel pedig a rezsim hadserege egy segélykonvojt sem enged át, a helyzet csak tovább súlyosbodhat.

A szíriai fővároshoz, Damaszkuszhoz közel eső Ghútai oázis a háború előtt Damaszkusz egyik előváros-láncának számított, és több, mint kétmillió ember lakta. A térség helyzete akkor vált válságossá, amikor a területet elfoglaló szunni és szunni iszlamista milíciák a 2015 nyári Rif Dimasq hadművelet során innen kívántak betörni Damaszkuszba. Az offenzívát a rezsim erői komoly orosz légitámogatással visszaverték, és közel három éve már a lázadók térségbeli bázisainak, és a helyben maradó, tehát az Aszad-rezsim szerint a militánsokat támogató lakosság végső kivéreztetése a cél.

Tovább bonyolódó konfliktus

A ghútai oázis ostromával párhuzamosan január vége óta további front is nyílt a már így is kaotikus, és a környező nagyhatalmak beavatkozásától sújtott szíriai polgárháborúban. A török elnök, Recep Tayyip Erdogan ugyanis január 25-én végül utasította hadvezetését, hogy szíriai felkelő szövetségesei támogatásával szállják meg a szíriai kurd népállam részét képező Afrin tartományt. A kurd és más baloldali militáns szervezetek által katonailag ellenőrzött Afrinban viszont a török hadsereg komoly ellenállásba ütközött.

Ráadásul most ebbe a konfliktusba egyes afrini népállami milíciák felkérésére ugyancsak beavatkozott a damaszkuszi rezsim. A hadsereghez nem kötődő, siíta milíciáik már be is vonultak a kantonba, hogy katonai segítséget nyújtsanak az ott harcolo Népi Védelmi Egységeknek (YPG/YPJ) a törökök, és szövetséges idlibi, és manbidzsi milíciáik ellen.

(Al Jazeera, Reuters, BBC / Kép: Al Arabija, Twitter)