Orbán Viktor megtartotta 20. évértékelő beszédét, amit Balog Zoltán nyitott meg. Természetesen a migráció problémájával teremtette meg a hangulatot, Orbán Viktort pedig (kimondatlanul ugyan) először Noéhoz, majd Julianus baráthoz hasonlította. A példát az indolkolta, hogy egyikőjüknek sem hittek, pedig mindketten fel akarták hívni az emberek figyelmét a közelgő veszélyre, ezért nincs könnyű élete annak, aki megpróbál a közelgő baj ellen tenni, míg mások unalmassá vált életüket akarják feldobni mondjuk egy kis kulturális sokszínűséggel.

„Soha rosszabb nyolc éve ne legyen!”

Orbán Viktor szerint az elmúlt 8 év jól sikerült, talán jobban is, mint azt várták. Első körben köszönetet mondott Matolcsy Györgynek a Nemzeti Bank átalakításáért, a nyugdíjprémiumokért Varga Mihálynak, a mezőgazdaság fejlődéséért Fazekas Sándornak, a felsőoktatásban tanuló romák számának kétszeresére emelkedéséért Balog Zoltánnak. Kiemelte, sikerült egy olyan béremelési és adócsökkentési megállapodást kötni, amit a szakszervezetek, munkaadók és kormány is vállani tud.

A devizahiteles családok felszabadításáról nem sok érdemleges szó esett, gyorsan áttért az életvitelünk, azaz a kultúra, a művelődés és a sport területére. Orbán nem is számított rá, hogy mindez ilyen gyorsan regenerálódik majd, mindnehol wellness szállodák épülnek, megtelnek a múzeumok, a fesztiválok, a színházak, egyre több a sportolónk. Minden gazdasági megrázkódtatás ellenére is kultúrnép maradtunk. A házasság sem ment ki a divatból, bár még mindig nem állunk elég jól ahhoz, hogy ne fogyjunk el.

Összessgében szerinte kihoztak mindent ebből a 8 évből, amit ki lehetett hozni, azt kívánja Magyarországnak: „Soha rosszabb nyolc éve ne legyen”. Magyarország ugyan jobb benyomást kelt, mint 8 évvel ezelőtt, de még nem teljesít a tehetségének megfelelően.

Munka, család, haza

A jövővel kapcsolatban elmondta, az olyan egyszerű dolgokban hisz, mint a  munka, a család, a haza. Szerinte a családok gerincként tartják meg az országot. „Aki többet dolgozik, többet is keres” – hangzott el a jövőre vonatkozó útmutatás a miniszternök szájából. Azt is elmondta, hogy az édesanyákat tisztelni és becsülni kell, mert „ha ezt betartjuk, többen leszünk, nem kvesebben”.

Arra a legbüszkébb az elmúlt 8 évből, hogy bebizonyították, a munka, a család, a haza sikeres politikává is szervezhető. Köszönetet mondott azoknak a munkavállalóknak, akik nem segélyből tartják el a családjukat és azoknak a vállalkozóknak, akik munkahelyek teremtésével segítettek. A fiataloknak megköszönte, hogy a családalapítás útjára léptek. Eztuán következett a nemzetközi helyzetünk kérdése és kezdtünk ráfordulni az ellenzék-migráns-Soros tengelyre.

„ A szájkosarat visszaküldtük Brüsszelnek, a pórázt pedig az IMF-nek”.

Úgy gondolja, minden jövőbeli tervnek feltétele, hogy a saját utunkon járhassunk. Ennek érdekében történt a rezsicsökkentés és az energiafüggés felszámolása illetve a magyar bankrendszer és a magyar médiumok is a nemzeti függetlenségéért dolgoznak. Ám „a függetlenség nem olyan mint a lekvár – nem áll el a polcon”, meg kell védeni, nem adhatjuk az internacionalisták kezébe! A magyar politikában szerinte a Fidesz biztosítja a folyamatosságot és a tapasztalatot, nekik sikerült összetartani az országot.

A haza pedig nem csak „idősödő urak érzelgőssége”, hanem egy szívbéli horgony, amire mindenkinek szüksége van. Szerinte ha valaki azt mondja, haza, Budapest, a Balaton, a szép magyar nők, a jó borok és a gulyásleves jut eszébe, ha valaki azt mondja, politika, a Fidesz jut eszébe – a kifinomultabbaknak a Fidesz-KDNP.

A koalíciós kényszerek és a liberális diktátum Európájában nagy luxus kimondani mindent, amit csak gondolunk. Szerinte ezt itthon megtehetjük, más európai nagyvárosban viszont nem. Ezzel kapcsolatban azt mondta, „ a szájkosarat visszaküldtük Brüsszelnek, a pórázt pedig az IMF-nek”.

„Nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van.”

Az ellenzékről Orbánnak természetesen nagyon lesújtó véleménye van, szerinte jelenleg nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van az országban. Ez nem is csoda, mivel Orbán szerint nem éppen kiváló a kínálat: Karácsony Gergelyt csődgondnoknak nevezte, aki csak annyit tesz, hogy kivezeti az MSZP-t a parlamentből, miközben börtönnel, új rendszerváltással fenyegeti az embereket. Az LMP-nek szerinte csak annyi a mondanivalója a világról, hogy lehet más, de hogy hogyan, azt nem árulják el. Természetesen Vonáról sem feledkezett el, róla megismételte a kormány legújabb propagandaszólamát, miszerint „vészterhes és migránsverte időkben” azt mondja, az iszlám az emberiség reménye.

Beszédének a legvégén is folytatta az ellenzék lesajnálást, akik szerinte teljesen reménytelen helyzetben vannak, amit csak saját maguknak köszönhetnek, mivel nem álltak a Fidesz mellé a legfontosabb kérdésekben: a kötelező kvótáról szóló népszavazást elutasították, a Soros-terv ellen nem küzdenek, a határkerítés építését ellenezték. Nem érezték meg az idők szavát, kampánynyitóikon a „valóság befogta a száját”.

Orbán szerint az ellenzék olyan, mint a viccben szereplő ember, aki kizuhant a nyolcadikról, és a zuhanás közben azzal nyugtatja magát, hogy „még minden rendben, még minden rendben”. A választások után nem kérdés, ki lesz az 55. emeleten, és ki a földszinten. Mert „a gyűlölet nem visz felfelé, csak lefelé.”

„Azok vagyunk, akik azt gondolják, hogy Európa utolsó reménye a kereszténység.”

Orbán szerint Európa jövője sötét: ha a brüsszeli, berlini, párizsi vezetőség megengedi, hogy többszáz milliós fiatal tömeg bevándoroljon Afrikából, akkor egyértelmű muszlim többség lesz a kontinensen. A kultúránk, a nemzeteink megszűnnének létezni. Nyugat-Európa már kevert népességűvé vált, az ő álláspontjuk az, hogy az idegen szép, a kevert népesség jobb, és „az igazi európai nem védi az olyan ósdi dolgokat, mint a haza.”

Ezen a ponton a háborús retorika eluralkodott a kormányfő beszédén, harcról, hátországokról kezdett beszélni.

Magyarország viszont helyt állt, sikeresen megvédtük déli határainkat, mi vagyunk a kereszténység utolsó országa. Orbán szerint az ortodox kereszténység „hátországai” is derekasan harcol, ezért köszönet illeti Romániát, Bulgáriát, Szerbiát.

Éppen ezért „meg kell mondanunk, hogy nem reménytelen a harc, győzelemre állunk. A V4-ek kitartanak, az ortodoxia kitart, Horvátország is magához tért, Ausztria és Bajorország is ébredezik.” Ehhez Orbán hozzátette, hogy nagyon várják az olasz választás eredményeit, melyből remélhetőleg Silvio Berlusconi jön ki győztesen. Tehát Orbán Viktor annak a jelöltnek szurkol, aki korábban azért állt bíróság előtt, mert egy 17 éves prostituáltat bérelt fel – és ez csak az egyik problémás eleme Berlusconi politikai karrierjének.

És persze Soros György

Nem végződhetett Orbán évértékelő beszéde úgy, hogy ne említse meg legalább röviden a kormány legfőbb ellenségét, Soros Györgyöt. Orbán szerint nem adják fel az emberei, még érzik a pénzszagot. Szerinte a sorosügynökök úgy gondolják, hogy a bevándorlók jobbak, mint a magyarok, pedig mi „nyilvánvalóan képzettebbek és munkaképesebbek vagyunk”. Hogy ez mitől olyan nyilvánvaló, azt Orbán nem árulta el.

Felemlegette azt, hogy Nils Muiznieks, az Európa Tanács jogi biztosa, akit Orbán nemes egyszerűséggel csak Soros emberének nevezett, 2009-ben a „Homo sorosensus”-ról írt, ami Muiznieks értelmezésében az „új, nyílt társadalom embere”. Orbán szerint ez a Soros-féle embertípus kitenyésztésének programja, az ilyen emberek szemében mi, magyarok, „reménytelen és átformálhatatlan emberek vagyunk, a migránsok jobb alapanyagot biztosítanak ehhez”.

Orbán hangsúlyozta, hogy aki beengedi a migránsokat, azok tartsák is meg, „arról pedig szó sem lehet, hogy a javát kiválogatja, a maradékot meg ideküldi.”

„Nem fogjuk tétlenül nézni, hogy vannak, akik a Soros-terv végrehajtásán mesterkednek, és ha kell, egyre erősebb jogi fegyvereket vetünk majd be,” – mondta Orbán a Stop Soros törvényről. Soros tervét annak ellenére meg kell fékezni, hogy Brüsszel és már az ENSZ is (merthogy már az ENSZ is elárult minket azzal, hogy azt állítja, hogy a bevándorlók befogadásával lehetne segíteni a gazdasági növekedést) támogatja. Ezért Orbán európai törvényjavaslatot fog átadni, amely megoldhatja az európai határok légmentes védelmét.

A sok ellenség ellenére Orbán biztos benne, hogy lesz elég szövetségesünk, és végül meg fogjuk tudni fékezni Soros Györgyöt. 

„Kalandra fel!” – zárta a beszédét.