A főként devizahitelezéssel foglalkozó, hét éve alakult Hiteles Mozgalom az Alapító Okmányában rögzítette az önként felvállalt feladatait:

„A Hiteles Mozgalom alapítói azért kezdeményezik a mozgalom létrehozását, hogy elősegítsék a probléma megismerését, külön válasszák az előítéleteket a valóságtól, segítséget nyújtsanak a valós megoldások megtalálásában, kidolgozásában. Szeretnénk az érintettek véleményét összesíteni és a megoldásként felmerülő lehetőségeket véleményezni, velük megosztani.”

Eltelt a megalakulásunk óta hét év, születtek devizahiteles törvények, és több tízezer bírósági ítélet, volt banki újraszámolás, volt egyeseknek kedvezményes árfolyamú végtörlesztés, a többieknek piaci árfolyamú forintosítás.

Kizárólag a Kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a kormánypártok vélik úgy, hogy minden devizahitelezésből eredő probléma meg van oldva – az érintettek ezzel teljesen ellentétes véleményen vannak. Szerencsére az ellenzéki pártok jelentős része tisztában van, lagalább a problémák súlyosságával.

Még a devizahiteles problémát legjobban ismerő (és befolyásoló) bíró, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, Dr. Wellmann György is elégedetlen a bíróságok eddigi teljesítményével, sőt szükségesnek tartja, hogy a törvényhozás újra lépjen.

„A devizahiteles problematika olyan, mint egy többfelvonásos dráma, az ország bíróságai 7-8 éve küszködnek ezekkel az ügyekkel…  Olyan tömegméretű társadalmi problémáról van szó, amelyet nem lehet egyedi perekben, jogalkalmazási eszközökkel kielégítő módon rendezni.” (részlet egy 2018 januári cikkből)

És valóban „tömegméretű társadalmi problémáról” van szó, még mindig. Parlamenti képviselői kérdésre válaszolt az alábbi elképesztő adatokkal Dr. Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára:

„A folyamatban lévő és szünetelő azon végrehajtási ügyek száma, ahol hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésből eredő követelés kapcsán indult végrehajtási eljárás, illetőleg, ahol a végrehajtást kérő pénzintézet vagy banki követeléskezelő, faktor cég, összesen: 900.000 darab. A 900.000 darab ügy értéke költségekkel és kamatokkal növelten összesen:  3.229.921.600.000 forint.”

Vagyis több mint 3.000 milliárd forintot követelnek jelenleg is „a bankok”, 900.000 végrehajtás kapcsán!

Ehhez az ügyszámhoz, ehhez az összeghez hozzá kell adni a már lezárult végrehajtásokat, a végrehajtott kilakoltatásokat. Ekkor kapunk egy teljesebb képet arról, hogy micsoda kárt okoztak hazánkban a bankok az elmúlt 10-15 évben az állami hatóságok, felügyeletek közönye és érdektelensége mellett.

A kormány novemberi döntése nyomán a 900.000 végrehajtás nem akadt meg, csupán arról döntöttek, hogy a kilakoltatásokat függesztik fel a választásokig. Addig van bőven idejük a végrehajtóknak, hogy a lakásokat értékesítsék, elárverezzék – a kilakoltatás meg ráér tavasszal.

A Hiteles Mozgalom elsődleges követelése minden végrehajtás azonnali felfüggesztése!

A kormány a „megoldást” egy bankpaktumtól várja

Számunkra, devizahitelesek számára rendkívül nagy jelentőségű a 2018-as választás!

A jelenlegi kormányzat  ugyanis tágabb értelemben a Hatalom (beleértve az MNB-t, az Ügyészségeket, a Kúriát, az Alkotmánybíróságot, a Közjegyzőket) mindent elkövetett, hogy semmi bizalmunk se maradjon az irányukban.

Az eddig meghozott lépések mind-mind a Kormány-Bankszövetség megállapodásán, paktumán alapulnak, és elsősorban a bankok érdekeit tükrözik.

A paktum elemeit verte át villámgyors törvényhozással a kormányoldal a Parlamenten 2-3 nap alatt úgy, hogy az ellenzéki pártoknak sem volt idejük alaposan felkészülni, nem is beszélve a civilekről, melyekkel egyszerűen szóba sem állnak a minisztériumok.

Az MNB és a Kúria pedig ennek a paktumnak betartását biztosítja.

Mindenképpen érdemes vizsgálni az ügyészségek tevékenységét is. Évekkel ezelőtt az ügyészségek a forinthitelekkel kapcsolatban 28 pert indítottak pénzintézetek ellen, a legismertebb a Partiscum per volt, erről nagyon részletesen beszámolt a sajtó, amikor a Kúria tárgyalta (2011. szeptember) a szerződés tisztességtelen pontjait (önkényes kamatemelés). Aztán hosszú ideig néma csend, hiába adtak be feljelentéseket az adósok és fogyasztóvédelmi szervezetek (szándékos megtévesztés, csalás, bűncselekmények alapos gyanúja miatt), az Ügyészség nem folytatott semmilyen nyomozati tevékenységet, nem folytatott semmilyen vizsgálatot. Most pedig, 2018 elején felfedezte magában az Ügyészség a fogyasztóvédőt és pert indított egy bank ellen. (Tisztességtelen az ügyészség szerint, ha a fogyasztó előre elfogadja a szerződés aláírásakor, hogy a szerződés banki felmondása esetén a tartozása annak előzetes vitathatósága nélkül végrehajtható). Az első tárgyalás március 6.-án lesz a Fővárosi Törvényszéken.

Az Alkotmánybíróság a legtöbb panasz kapcsán még érdemi vizsgálatra sem volt hajlandó.

Erre jó példa a 2011 végén bevezetette kedvezményes árfolyamú végtörlesztéssel kapcsolatos AB-döntés. A feltételeket azonban csak úgy szabták meg, hogy a lehetőséggel csak a devizások egy része tudott élni, lényegében csak a jobb anyagi helyzetben lévők. A devizások AB-beadványa szerint ez diszkrimináció volt, mert ugyanazon károsult devizahiteles csoporton belül egyesek kedvezőbb lehetőséget kaptak, mint mások – ehhez az kellett, hogy AB úgy csavarja a jogot, hogy a devizások nem alkotnak homogén csoportot, tehát lehetséges eltérő törvényi megoldás.

A képviselő-jelöltek felkészítése

Sajnos a jelenlegi ellenzéki pártok sincsenek teljesen tisztában a „tömegméretű társadalmi problémával”. Ezen az információs elmaradáson sokat segített a decemberi parlamenti devizahiteles vitanap, azonban

a pártok nyilvánosságra került választási programjaiban nem látszik, hogy ismernék a teljes körűen a problémáinkat (feltehetőleg ezek még a vitanap előtt készültek, így talán bízhatunk jelentős korrekciókban).

Az is látványos, hogy a parlamentbe készülő új pártok (a közvélemény kutatók által mérhetőnek ítélt pártokról beszélek) egyáltalán nem beszélnek a devizahiteles problémakörről.

Az egyik legfontosabb feladatunknak ezért a politikusok, döntéshozók tájékoztatását tartjuk. Annak érdekében, hogy a parlamenti képviselőket, képviselő jelölteket „felkészítsük” a devizahitelezésből, készítettem egy rövid összeállítást Devizahitel – Kézikönyv képviselőknek címmel. Ezt a segédletet már nagyon sok jelenlegi parlamenti képviselőnek átadtuk, a Parlament előtti devizahiteles tüntetésen, parlamenti képviselők fogadóóráin, választási gyűléseken, a Gazdasági Bizottság devizahiteles témájú ülésén.

Azt reméljük, hogy az új parlament összetétele felkészültebb lesz a devizahitelesek problémáiból, és nyitottabb lesz olyan megoldásokra, amik a bajba jutottak érdekét szolgálnák!

Médiatámogatás nélkül

Sajnos az a tapasztalatunk, hogy a sajtó többnyire nem érdeklődik a problémánk iránt, holott az ő segítségük nélkül nagyon nehéz bemutatni, hogy tömeges problémáról van szó!

A probléma tömegességét pedig jól mutatja, hogy saját honlapunkat évek óta  havi 10-20.000 látogató olvassa, a legnagyobb devizahiteles Facebook-csoportoknak 10-15.000 tagjuk van. És még ez is eltörpül ahhoz képest, hogy 900.000 végrehajtás van jelenleg folyamatban.

A sajtó viszont jórészt eddig sem számolt be sem a mi, sem pedig a többi devizahiteles szervezet csoport szakmai és érdekvédő munkájáról, az elmúlt években már az sem üti át az érzékelési küszöböt, ha a Kúria devizahiteles témában döntést hoz, vagy éppen az Európai Bírósághoz fordul a kezelési költség tisztességtelensége miatt.

Azzal a ténnyel kell végeznünk a munkánkat, mint sok-sok civil szerveződésnek: nincs média támogatás, nincs szakmai elemző vita. Valamint nincs nekünk civileknek pénzünk  arra (sem), hogy a „média figyelmet megvásároljuk”. Bízunk benne, hogy 2018-tól ez a kedvezőtlen helyzet gyökeresen megváltozik, és napi téma lesz a „tömegméretű társadalmi probléma”.

Ezen az úton is szeretnék élni a lehetőséggel, és kérem a sajtó munkatársainak a figyelmét: számoljanak be a hazai és az Európai Unió Bíróságán folyó perekről, úgy, hogy elmagyarázzák, miről is megy a vita, mi a lényege és a következménye egy-egy döntésnek.

Mi civilek számos konferenciát tartottunk, a meghívásunkra a sajtó nem jött el. A történteket alaposan ki kell beszélni, jobb lenne itt és most, mint a gazdaság és jogtörténészeknek 40-90 év múlva.

Az együttműködés új foka: megalakult az Adóskamara

Amikor hét éve mozgalmunk megalakult, nem mi voltunk egyáltalán az elsők. Előtte is, és azóta is több devizahiteles szervezet alakult és alakulnak szerencsére érdekvédő csoportok napjainkban is. Eddig is jellemző volt ránk az együttműködés, közösen szerveztünk tüntetéseket, konferenciákat, írtunk leveleket közösen pl. a Kúria elnökének, a Köztársasági Elnöknek, internetes és élő, papíron gyűjtött petíciókat gyűjtöttünk, részt vettünk (amíg meg nem szüntették) a Parlament Fogyasztóvédelmi bizottságának devizahitelezéssel foglalkozó ülésein.

Most a választások előtt egy teljesen más szintre emeltük az együttműködést, 2018 január 13.-án megalakult az Adóskamara.

A Kamara kimondottan azzal a céllal jött létre, hogy a választási kampányban markánsan és határozottan jelenítse meg a devizahitelesek, a banki és más pénzügyi intézmények károsultjainak az érdekeit.

Az eddig létrejött devizahiteles csoportok jellemzően egy-egy részterülettel foglalkoztak. Például a mi elmúlt hét évünkből kimaradt a közjegyzők tevékenységének, a végrehajtások menetének a vizsgálata, a végrehajtás intézményének az elemzése, értékelése, a magáncsődeljárás tapasztalatainak az összegzése, míg más devizahiteles szervezetek ezekre fókuszáltak. Az Adóskamara lehetőséget teremt arra, hogy a tudásainkat, tapasztalatainkat úgy ötvözzük, hogy minden szervezet megőrzi a saját önállóságát.

Már szerveződnek a területi kamarák szerte az országban, így tudunk eljutni várhatóan minden fontos választási rendezvényre, a politikusokhoz illetve a sorstársainkhoz.

Arra fogjuk buzdítani a sorstársainkat, hogy legyenek a következő hónapokban (és nem csak a választásokig) nagyon aktívak. Egyáltalán ne szégyelljék, hogy becsapták a bankok, keressenek sorstársakat a rokonaik, munkatársaik, ismerőseik körében.

Több mint 50.000 devizahiteles per volt már eddig, egészen biztosan van mindenkinek olyan ismerőse, aki beperelte a bankját. Gyűjtsék össze a tapasztalataikat, kérdéseiket.  Most vagyunk a választási kampány kezdetén, látogassák a helyi képviselőket, jelölteket, pártirodákat tájékoztassák őket arról, hogy a devizahiteles probléma nincs megoldva.

Tudatosuljon minden sorstársunkban: fel kell lépniük saját érdekükben. Segítségül az Adós Kamara összeállít szóró- és tájékoztató anyagokat, amiket használhatnak. Ha a vidéki aktivisták szerveznek helyi konzultációkat, megbeszéléseket, akkor az Adóskamara létrehozói odautazva válaszolnak a kérdésekre, felvetésekre.

A szövetségek erősítése érdekében elkezdtük felvennia kapcsolatot más jellegű pénzrendszeri károsultakkal is, elsőként a Quaestor károsultakkal.

Meggyőződésem, hogy egy egészséges társadalom nem működhet aktív, szerepet vállaló civil szervezetek nélkül. Érzékelem, hogy a civil szervezetek észlelik elsőként a problémákat, azt ha valamilyen területen torzulás történt. Hogy juthattunk el odáig, hogy „az ország bíróságai 7-8 éve küszködnek ezekkel az ügyekkel”? Százezrével értékesített „biankó” szerződésekről van szó, melyekkel a bíróságok küszködnek. Normális esetben egy bankkölcsön-pernek 1-2 év alatt le kéne jogerősen futnia. A „7-8 év küszködés” nagyon komoly torzulást jelez. 2007-ben, 2008-ban már tömegével kapta az adósoktól a panaszokat, a jelzéseket a PSZÁF, a GVH és az IM. A torz rendszert mutatja, hogy tétlenek voltak.

Közel 30 évvel a rendszerváltás után, az ígért „szociális piacgazdaságra” való áttérés óta milyen torzulásokat szenvedett el társadalmunk?

Ezeknek a torzulásoknak a megmutatása, felszínre hozása a civilek feladata, a feladat elvégzéséhez pedig az érintettek aktivitása szükséges. Miként régen mondták, öntudatra kell ébrednie az embereknek. Ez elkerülhetetlen, hogy ne félrevezetésre, manipulálásra hozzanak döntést, hogy az érdekükben (és ne ellenük) szülessenek döntések a Parlamentben és a kormányhivatalokban, minisztériumokban.

Csupán ennyi a feladatunk most, 2018. elején.