Múlt héten a zalaegerszegi közgyűlés úgy határozott, hogy kikéri a kormánytól az EU csalás elleni hivatalának jelentését, amely az Elios Zrt. és a körülötte lévő cégháló csalásait tárja fel. A városi képviselők, köztük fideszesek is, azért szerették volna megtekinteni a jelentést, mert abban a zalaegerszegi közvilágítás cseréjéről is szó esik.

Bár a térség országgyűlési képviselője a döntés estéjén leordította a helyi fideszesek fejét, így a határozatot másnap vissza is vonták, de a 24.hu leleplező cikksorozatának csütörtöki részéből a zalaegerszegi elöljárók is értesülhetnek a részletekről.

A város 2014. október 31-én írta ki a közvilágítási közbeszerzést, és két hetet adott a pályázni akaróknak az ajánlattételre. Szakértők szerint lehetetlen ennyi idő alatt megtervezni egy város közvilágítását, kivéve persze, ha az ember előre tud az ügyletről.

De nem csak ezzel nehezítették a pályát, hanem a kiírásban még szerepelt három olyan feltétel, amely meglehetősen szűkre szabta a potenciális ajánlattévők körét. Nem csoda hát, hogy végül csak a Tiborcz István és közeli üzlettársa, Erdei Bálint által birtokolt Elios tett ajánlatot.

A csalás gyanúja már ezen a ponton megalapozást nyer, hiszen a pályázat összeállításán az a Sistrade Kft. dolgozott, melynek tulajdonosa és ügyvezetője, Hamar Endre szintén szoros kapcsolat ápol Orbán vejével. Ráadásul a pályázat előkészítését a Sistrade nevében egy Horváth Dezső nevű férfi szignózta, ám ugyanez a Horváth Dezső később SMVH Kft. nevű cégén keresztül az Elios alvállalkozójává vált a zalaegerszegi projekt kivitelezésében is.

Az összeférhetetlenség tehát szemet szúró.

Horváthnak szerepe volt azoknak a független forrásokból származó árajánlatok szállításához is, amelyek alapján ki lehetett számolni a valódi piaci árat, és ez alapján határozni meg a lehívni kívánt uniós pénzek nagyságát. Csakhogy a reális piaci árakat ezekből az árajánlatokból nem lehetett kiolvasni, ugyanis azok egyáltalán nem származtak független forrásból. A piaci ár megállapításához szükséges három független tervezői árajánlatból kettőt ugyanazon a gépen írtak – és ezek közül az egyik Horváth árajánlata volt.

Ugyanez megtörténik a felügyelő mérnökök és a projektmenedzsment piaci árának becslésekor is.

Az OLAF arra is felfigyelt, hogy a Horváth által szállított hamis árajánlatok mindig 5 és 7 százalékkal voltak rosszabbak, mint a nyertes Elios által tett ajánlatok. Minden esetben.

A csalás elleni hivatal tehát megállapítja, hogy a tervezés és kivitelezés különböző szakaszaiban érintett cégek összejátszottak és függetlennek mondott ajánlatokat manipulációra használták, így megemelkedett a közbeszerzés becsült összege és magasabb támogatást tudtak igényelni az EU-tól.

Külön bája még az ügynek, hogy a zalaegerszegi közvilágítási projektet levezénylő polgármester Gyutai Csaba ingatlanügyeire később a rendőrség is felfigyelt, de mind a mai napig a jó kis pénzt jelentő kastélyfelújításokért felel.

Mennyit kaszált Tiborcz?

Az Elios-botrány kirobbanása óta megy a találgatás, hogy vajon a miniszterelnök veje mennyit kaszált az Elios csalásgyanús ügyletein, amelyek miatt a magyar állam most akár 13 milliárd forintos büntetést is fizethet az unió felé.

Az már korábban kiderült, hogy amikor 2013 tavaszán Simicska Lajos Közgépe kiszállt az Eliosból, az éléskamra teli volt, osztalékot egyáltalán nem vett ki belőle. Osztalékot Tiborcz sem vett ki, az első osztalékfizetés előtt pár nappal, 2015 tavaszán a fiatalember túladott érdekeltségén. Az Alfahír most arra jutott, hogy

hozzávetőleg 3 milliárd forintot kaphatott vételár formájában a csalással igen jövedelmezővé tett Elios tulajdonjogait gyakorló Green Investments & Solutions Kft.-ért.

(Címlapkép: Wikipedia)