A Fidesz és KDNP kétnapos visegrádi frakcióülésének másnapján Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, csak a választások után várható a Stop Soros törvénycsomag elfogadása. Mint kedden már írtunk róla, az országgyűlés elé benyújtott tervezet kétharmados részeket is tartalmaz – nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonnák a migrációval foglalkozó civil szervezeteket -, emiatt nagy eséllyel ebben a törvényhozási ciklusban már nem is kerülhetne elfogadásra.
Ezt erősítette meg csütörtökön Gulyás Gergely is. Az MTI beszámolója szerint a frakcióvezető kifejtette: a kormánypártoknak nincs meg a többsége a javaslat nemzetbiztonsági törvényt érintő, kétharmados pontjainak elfogadásához, nemzetközi színtéren is támadások indultak Magyarországgal szemben, az ellenzék alapvetően bevándorláspárti, a Jobbik pedig „már mondott mindent”.
Ezért a választópolgárokhoz fordulnak, s a javaslatról a választások után fog dönteni az Országgyűlés – mondta.
Ez magyarul azt jelenti, a Fidesz a kampányban kétharmadot fog kérni a választóktól, és mindezt a Stop Soros csomag elfogadásának szükségességével fogja indokolni.
A törvénycsomag egyébként több szempontból is önkényes és jogsértő, erre jutott többek között az Európa Tanács emberi jogi biztosa és a Társaság a Szabadságjogokért is. Utóbbi szerint
„[a] benyújtott javaslat alapvető jogok gyakorlását és az emberi jogok védelmét tiltaná meg, egyelőre bizonyos témákban. Olyan tevékenységeket tenne engedélykötelessé, amit az alapvető jogok alapján szabadon lehet végezni, például véleményt nyilvánítani, másokat informálni, önkéntesekkel együtt dolgozni, mások érdekeit képviselni.”
A kétharmados rendelkezések beemelése a tervezetbe két lehetőséget nyit meg a kormány előtt. Az egyik, hogy ezt az ügyet szeretnék használni a kampány tematizálására, tehát a Stop Soros fog folyni a csapból is, és mindenki aki ezt a jogsértő törvénycsomagot ellenezné (civilek, ellenzéki pártok, nemzetközi szervezetek) sorosista ármánykodóvá lesz nyilvánítva.
Ez lényegében az elmúlt évek kommunikációs stratégiájának a folytatása. Ami hosszú ideig hatékonynak is bizonyult. Kérdés, hogy így marad-e ez a kampányban is.
Vagyis hogy képes lesz-e ez a tematizációs keret felülemelkedni az elmúlt időszak nagy botrányain: az 1300 menedékkérő befogadásának leleplezése, az Állami Számvevőszék ellenzéki pártok elleni hadjárata, illetve az Elios-botrány.
A második lehetőség, hogy az ellenzékkel való alkudozásra kényszerül a Fidesz. Ami azt jelenti, hogy legalább az ellenzéki pártok egy részét partnerként emeli be a nyilvánosságba. Legutóbb ilyenre 2016 végén került sor, amikor Orbánék a kvótaellenes alkotmánymódosításhoz próbáltak partnert találni a Jobbikban. Utóbbi erre nyitottságot is mutatott, ám feltételként a letelepedési kötvénybiznisz beszüntetését követelték.
A kormány végül utalt arra, hogy kivezetnék a kötvényeket, ám ez nem volt elegendő biztosíték a Jobbiknak, így végül az alkotmánymódosítás elbukott.
A Fidesz nem jött ki túl jól ebből az alkotmánymódosítási üzletből, és valószínűleg pár héttel a választások előtt nem jönne túl jól, ha partnerként jelenítené meg a nyilvánosságban egyik-másik pártot. És hát az ellenzéki pártoknak sem nagyon érné meg az a látszat, hogy ők üzletelnek a Fidesszel.
