Elutasította kedden a londoni, westminsteri fellebviteli bíróság azt a folyamodványt, amely Julian Assange-nak a titkos kormányzati és diplomáciai dokumentumok publikálásáról ismert Wikileaks weboldal alapítójának letartóztatási parancsát semmisítené meg. A keresetet ezért nyújtották be Assange ügyvédei mert korábbi, svéd bírósági ügyében ejtették ellene a vádat, a letartóztatási parancsot pedig eredetileg a Svédországba való kiadatása elősegítésének érdekében adta ki ellene a londoni rendőrség.
A Wikileaks alapító ügyében az angol bíróság előtt eljáró Mark Summers királyi jogtanácsos azért kérte a parancs megszüntetését, mert szerinte a most 46 éves Assange letartóztatása a körülmények megváltozása után többé nem áll a köz érdekében.
A védőügyvéd azt is megemlítette, hogy Assange konzulátusra menekülése indokolt volt mivel ügyfele politikai tevékenysége miatt jogosan tarthatott attól, hogy az Egyesült Államok kiadatását kéri, amelynek a svéd bíróság eleget is tenne, ez pedig az amerikai jogrend miatt akár az életébe is kerülhetne, hiszen ott kémkedéssel vádolják.
Summers rámutatott arra is, hogy az ENSZ egyik albizottsága jelentésében „önkényes elfogatásnak” minősítette Nagy Britannia eljárását Assange-al szemben, amely az emberi jogokat is sérheti.
Assange amerikai jogi képviselője, Jennifer Robinson a parancs visszavonását kérő jogi iratokban úgy érvelt, a brit külügyminisztérium többszöri, nyomatékos kérésére sem hajlandó elárulni kaptak-e bizalmas kiadatási kérelmet az elmúlt évek során Assange ellen Washingtonból. Robinson azt mondta, a mostani bírósági döntés azonban valószínűsíti, hogy létezhet ilyen dokumentum.
Julian Assange-t a svéd bíróság azért kereste 2012-től, mert az ausztrált, aki régebben Göteborgban élt ott nemi erőszakkal vádolta meg két nő. Az addig az angliai Norfolkban élő Assange, a Wikileaks első nagyobb dobása a 2010-11-es, iraki háborús amerikai emberi jogsértéseket feltáró „War-logs”, Chelsea Manning – az azóta Barack Obama leköszönő elnök kegyelméből szabadult – amerikai közlegény által kiszivárogtatott katonai felvételei, titkos diplomáciai táviratai és további nagymértékű szivárogtatások miatt keresték.
Assange végül a nemi erőszakkal kapcsolatos eljárás miatti kiadatástól félve szegte meg a brit jogi eljárást, amikor közel hat éve végül az őt formálisan befogadó Ecuador londoni konzulátusára menekült. Assange közel hat éve nem hagyhatja el az épületet, amelyet a rendőrség azóta őriztet is, hogy letartóztathassa, amint kilép onnan.
Sokan az amerikai demokraták közül azonban kételkednek abban, hogy ez valóban megtörténik, ennek oka pedig az, hogy közvetlenül a 2016 novemberi amerikai választások előtt Assange kilőtte a Wikileaksre a demokraták és Hillary Clinton elnökjelölt feltört levelezését, amely szerintük nagyban hozzájárult Donald Trump győzelméhez.
A Trump megválasztását és az orosz választási beavatkozást vizsgáló amerikai Mueller-bizottság sajtóértesülések szerint mind Julian Assange-t mind pedig Nigel Farage brit szélsőjobboldali EP-képviselőt összefüggésbe hozta az adatok feltörésével. Az viszont továbbra sem tisztázott, hogy Assange pontosan tudta-e, miféle forrásból jutott el hozzá a feltört levelezés.
Az mindenesetre biztos, hogy noha Trump többször kifejezte, „imádja a Wikileakst” a Clintonnak okozott kár miatt, republikánus és demokrata szenátorok is arra kérték, támogasson egy rendelkezést amely alapján a weboldal „ellenséges kémszervezetnek” minősülne. Mike Pompeo, a CIA Trump által kinevezett igazgatója tavaly áprilisban már így is emlegette a Wikileakst. Így elfogása esetén Assange – akinek az ecuadori konzul már jelezte, „nem fenntartható hogy hatodik évét is a londoni követségükre beszorítva töltse” – akár életfogytiglannal, vagy halálbüntetéssel is szembesülhetne az USA-ban.
(The Guardian // Kép: Wikimedia Commons)
