Komoly rendőri előkészítés és kordonok mellett idén is elindult a náci német és velük szövetséges magyar csapatok 1945-ös budavári kitörésének emlékére meghirdetett szélsőjobboldali emléktúra. A Zsámbéki-medencéig tartó menetelésre több ezren gyűltek össze a Hadtörténeti Múzeum előtt, innen a Bécsi kapun át, sokan korabeli náci és magyar egyenruhákban, és második világháborús német katonadalokat énekelve masíroztak le az Ostrom utcán a Széna tér irányába.

A gyülekező közben a Bécsi kapu tetején pár antifasiszta ellentüntető is megjelent, néhányan pedig a kapu mellett a járdán adtak hangot felháborodásuknak azért, mert a szélsőjobboldali rendezvényt a rendőrség nem tiltotta be.

A kapu tetejéről egy tiltakozó hangosbemondóval figyelmezetette a vonulókat, hogy ismerjék meg Magyarország történelmét, és ne adják a nevüket a több millió ember halálát okozó rendszerre való emlékezéshez. Egy előre elkészített molinón a hitleri csapatokkal és a német hadvezetéssel szembeforduló, ellenálló magyar katonatisztek előtt tisztelegtek.

A Kitörés Napja emléktúrát egy Börzsöny Akciócsoport nevű szervezet immár 12. alkalommal rendezi meg, az eseményen pedig a magyar radikális szélsőjobb mellett a német neonácik is rendszeresen képviseltetik magukat.

Arra emlékeznek ezzel, hogy Budapest 1945-ös, pusztító ostromának záróakkordjaként a náci Waffen SS és Wehrmacht védekező egységei a velük szövetséges, nyilaskeresztes hadvezetés alatt álló magyar honvédséggel együtt február 11-én megkíséreltek kitörni az őket körbevevő szovjetek gyűrűjéből, ahova 1944 karácsonyán kerültek.

Szilveszter előtt a 2. Ukrán Front Hevesen táborozó vezérkara úgy döntött, követek útján megadásra szólítják fel a Budapesten rekedt egységek parancsnokát, Karl Pfeffer-Wildenbruch SS obergruppenführert, az ajánlatot azonban ők visszautasították.

Adolf Hitler és a német hadvezetés kifejezetten megtiltotta a német-magyar seregeknek, hogy elhagyják a budai várat, azok azonban készleteik kimerülésével mégis emellett a megoldás mellett döntöttek.

A kitörési kísérletnek körülbelül 20.000 áldozata volt, mivel a szovjetek a Széna tér magasságában géppuskatűzzel fogadták a várbeli csapatokat. További 20.000 katona hadifogságba került.

Budapest végül a kitörés után, 1945. február 13-án került teljes szovjet ellenőrzés alá. Az ostromnak több tízezer polgári áldozata volt, főleg olyan gettóba zárt zsidók, akiket nyilas pártszolgálatosok végeztek ki. Emellett több száz magyar szocialista és antifasiszta ellenálló is áldozatul esett a németeknek és a nyilasoknak.

(Kép: Jelenet a 2017 februári „Kitörés 60 emlék- és teljesítménytúrából” / Börzsöny Akciócsoport, Facebook)