Öt közvéleménykutató tett közé mérést a januári hónapot illetően, és közölük csupán a kormánypárti Nézőpont Intézet az, amely a Fidesz erősödését, és az ellenzéki pártok gyengülését mérte januárban. A többi 4-nél majdnem fordított a helyzet: a Fidesz gyengülése és az ellenzék erősödése látható.

A Mediánnál – amely utolsóként tette közzé, ezért vélhetően legkésőbb készült felmérését a kutatóintézetek közül januárban – a kormánypárt a teljes népesség körében 2, a biztos szavazók között 7 százalékpontot vesztetett, miközben minden ellenzéki párt növekedett a hónapban.

A Jobbik-közeli Iránytű intézet is január utolsó napján tette közé kutatását. Eszerint a Fidesz mind a teljes népességben, mind a biztos szavazóknál 2 százalékpontot vesztett. Náluk viszont csupán a Jobbik tudott növekedni.

A Nézőpont Intézet a hónap közepén adta közre elemzését. A kormánynak számos megrendelést végző, fideszes házi intézet minden fronton fideszes erősödést mért, és több százalékpontos összellenzéki csökkenést. Ez a kutatás teljesen ellentmond az összes többi intézet által mért változásoknak.

A hónap elején jelent meg a Závecz és az MSZP-közeli Publicus kutatása. Előbbi szerint a teljes népességben a Fidesz támogatottsága változatlan, a Jobbik növekedik, míg az LMP egy százalékpontot gyengül. Ellenben a biztos szavazók között a Fidesz 2 pontos gyengülése mellett ugyanennyivel nő a Jobbik, az MSZP pedig 1 százalékpontot növekedett. A Publicus kutatásában szintén a Jobbik és az MSZP erősödése figyelhető meg a biztos szavazóknál 2 százalékponttal, míg a Fidesz is tudott egy pontot erősödni.

Persze ezeknél a számoknál a legfontosabb szempont az, hogy a Fidesz novemberben és decemberben óriási közvélemény-kutatási csúcson volt, így van honnan esnie. De a Nézőpont számait kivéve, a Fidesz lassú gyengülését, az ellenzéki pártok – főként a Jobbik, kisebb részt az MSZP – lassú erősödését mutatják az adatok.

A pártpreferenciákon túl két izgalmas adatot kínáltak még a közvélemény-kutatások. Egyrészt az Iránytű, a Nézőpont és a Medián kutatása szerint is Karácsony Gergely a legnépszerűbb ellenzéki politikus még úgy is, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltje lett. A Medián kutatása szerint még a Fidesz szavazók 24 százaléka is azt mondja, szívesen látná fontos pozícióban.

Másrészt mind a Závecz, mind a Medián kutatása kitér arra, hogy a Fidesz szavazók választási kedve alacsony. A Závecz számai alapján az 5 legnagyobb párt közül a legalacsonyabb, míg a Medián nem közöl ilyen összehasonlító számokat, de azt mondja, novemberhez képest 75-ről 70 százalékra csökkent a Fidesz szavazói között azoknak a száma, akik azt mondják, biztosan szavaznak majd április 8-án.

A változások persze érthetőek. A Fidesz magas novemberi és decemberi számai annak voltak köszönhetőek (ahogy ezt Róna Dániel elemző megírta), hogy a kormánypárt sikeresen tematizálta az őszt a Soros-kérdéssel, míg az ellenzéki pártok leginkább az összefogással voltak elfoglalva. Viszont ez december elejével, az Állami Számvevőszék pártokat megbüntető döntéseivel megváltozott, és a januári korrupció-, egészségügy-, béremelés-, diáktüntetés-tematika, nem beszélve az 1300 menekült befogadásáról, megváltoztatta a politika dinamikáját.

Az külön kérdés, hogy ezekben a kutatásokban az 1300 menekült ügye mennyire látható még, hiszen az ilyen hírek politikai preferencia változtató hatása – főleg a vidéki szavazóknál – akár több hétbe is beletelhet, míg az információ eljut, és feldolgozódik az ország minden részén.

Persze ezek a számok még mindig a Fidesz órási győzelmét jósolják, de 4 éve a választások előtt, amikor is hasonló (picit alacsonyabb) számokat láthattunk a kormánypártnál, decemberről januárra erősödni tudott a Fidesz, majd februárban és márciusban is meg tudta tartani a támogatottságát.

Ha a tematizálást az ellenzék továbbra is többé-kevésbé magánál tudja tartani, és a mostani tendenciák folytatódnak a következő hetekben, akkor korántsem biztos, hogy olyan sima lesz a Fidesz számára a 2018-as választás.