A törvényi szabályozások által lehetővé tett legelső dátumra, 2018. április 8-ára írta ki az országgyűlési választásokat Áder János. A köztársasági elnök által közzétett sajtóközlemény arra is felhívja a figyelmet, a rendszerváltás utáni első demokratikus választások második fordulója 1990-ben ugyanezen a napon történt:

„1990-ben az első szabad országgyűlési választásokon kinyilvánított népakarat április 8-án vált véglegessé. Az azóta eltelt időszakban fiataljaink újabb és újabb nemzedékei váltak értékes és nélkülözhetetlen részévé politikai nemzetünknek.”

Ez azt jelenti, hogy a pártoknak még 87 napja áll rendelkezésre, hogy meggyőzék a választókat. A közvélemény-kutatások rendre azt mutatják, hogy a magyarok hozzávetőleg egyharmada, bizonytalan, nem döntötte még el, hogy részt vesz-e és, hogy kire szavaz.

A Závecz Research decemberi felmérései szerint a teljes népesség 33 százaléka szavazna a jelenlegi kormánypártokra, ha most vasárnap lennének a választások. A Jobbikot 9, az MSZP-t pedig 8 százaléknyian választanák. A DK és az LMP 5-5 százalékon áll a teljes népesség körében, az Együtt 2, a Párbeszéd (amely a szocialistákkal indul közös listán), a Momentum és a Liberálisok is 1 százalékon állnak.

A választási kampány február 17-én indul. A pártok a jelöltek indulásához szükséges ajánlásokat február 19-cel kezdődő két hétben gyűjthetik össze. Egy jelöltnek ahhoz, hogy elindulhasson, 1000 ajánlást kell összegyűjtenie az adott egyéni választókerületben, országos lista állításához pedig egy pártnak legalább kilenc megyében és a fővárosban minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet kell tudnia indítani.