Csütörtökön a norvég bíróság elutasította azt a keresetet, amiben három zöld civil szervezet perelte Norvégiát, mert olajfúrásra adott engedélyt a Sarkvidéken. A döntés nem jogerős, az oszlói bíróság szerint viszont a norvég állam nem cselekedett alkotmányellenesen, mikor felderítési engedélyt adott 13 olajcégnek a Barents-tenger területére.
A 13 cég között van egy részben norvég állami tulajdonú vállalat, a Statoil, de engedélyt kapott az amerikai óriás, a Chevron és a ConocoPhillips, valamint az orosz Lukoil is.
A Greenpeace, a Natur og Ungdom (Természet és Ifjúság) és a Grantparents Climate Campaign (Nagyszülők Klímakampánya) azzal vádolta Norvégiát, Nyugat-Európa legnagyobb olaj- és földgázhatalmát, hogy megszegték az állami alkotmány új cikkelyét, ami 2014 óta biztosítja az „egészséges környezetet”.
A környezetvédők szerint ezek a feltáró műveletek a 2016-os párizsi egyezmény ellen is mennek, aminek célja, hogy a globális felmelegedés mértékét világszerte átlag 2 celsius fok alatt tartsák.
A bíróság szerint Norvégia nem tekinthető felelősnek a széndioxid-kibocsájtásért, ami a szénhidrogén-exportjuk során történik. A Greenpeace vezetője, Truls Gulowsen elmondta, annak örülnek, hogy ezzel a döntéssel egyértelműbbé vált, mit is takar pontosan az új alkotmányi cikkely. Csalódottak viszont, hogy a fenti eset nem tartozik a hatáskörébe.
A környezetvédelmi győzelem komoly profitkiesést jelentett volna Norvégiának, az ország a kőolajnak köszönheti gazdagságát. 2000 óta felére csökkent a kőolajkitermelésük, ezért az északi területekre irányították a figyelmüket, mint a Barents-tenger, ahol a Norvég Kőolaj Igazgatóság szerint a terület kőolajtartalékának 65 százaléka egyelőre felfedezetlen.
