Miskolcon egy évvel ezelőtt vonták össze a megyei kórházat a városi fenntartású Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházzal (MISEK), így született meg a miskolci „szuperkórház”. Az összevonás során a korábban önállóan működő, negyven éves múltra visszatekintő, kultikus Gyermekegészségügyi Központot (GYEK) is beolvasztották az új intézménybe, emiatt a központ korábbi vezetője, Barkai László tavaly ősszel felmondott.

Most azért került ismét a hírekbe a miskolci kórház, mert további orvosok távoztak az intézménytől. Egyesek önként távoztak, például a radiológiai központ és laboratórium vezetője is, de másokat, főleg egyes stratégiai szakmák vezetőit sorra menesztettek a kórházból.

Szuperkórházak létesítéséről már jó ideje hallhatunk, bár leginkább a tervezett új budapesti kórházak kapcsán. Budapesten Észak-Pestre, Dél-Pestre és Dél-Budára terveznek szuperkórházakat, melyekre a fővárosnak nagy szüksége is van: a kórházak állapota az a kivételes terület, melyben a vidék jobban teljesít Budapestnél. Ez leginkább az elmúlt évek EU-s fejlesztéseinek köszönhető, melynek keretében több mint 500 milliárd forint jutott a korábban még jobb állapotban lévő budapesti és közép-magyarországi régión kívüli területek egészségügyére.

Az EU-s pénzeknek köszönhetően viszonylag jó állapotban lévő vidéki egészségügyi intézmények között az Index 2016-os cikke szerint van egy jól kialakult feladatmegosztás is: „a kis városi kórházak járóbeteg-ellátást, egynapos sebészeti beavatkozásokat végeznek vagy krónikus betegeket ápolnak, a komolyabb eseteket a megyei kórházakban látják el, és vannak olyan megyei vagy egyetemi centrumok, amelyek a nap 24 órájában el tudják látni a legsúlyosabb betegeket és sérülteket.”

Ennek ellenére 2016-ban és 2017-ben több vidéki kórházat is összevontak, a miskolci volt a 17-ik. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár 2017 februárjában jelentette be, hogy Miskolcon két, korábban önállóan működő intézmény összevonásával létrejön a miskolci szuperkórház. Ennek szükségességét azzal indokolta,

hogy ezzel egyrészt racionalizálódik a dolgozók terhelése, másrészt a betegek gyorsabb és jobb ellátáshoz juthatnak.

Azonban a szuperkórházról hamarosan kiderült, hogy politikai blöffnek tűnik. Ott kezdődött a probléma, hogy nem a megyei kórházat már 20 éve igazgató Csiba Gábort nevezték ki az új kórház élére, hanem a városi kórház igazgatóját, Tiba Sándort, akinek a testvére Tiba István fideszes országgyűlési képviselő.

Ezt a döntést Ónodi-Szűcs azzal indokolta, hogy egy intézmény igazgatójának kinevezése nem tapasztalat, hanem sokkal inkább bizalom kérdése.

Ezek után Tiba Sándor feleségének üzleti partnere lett a kórház gazdasági vezetője, a stratégiai szakmák vezetőit pedig sorra menesztették, vagy ellehetetlenítették működésüket. Barkai László, a Gyermekegészségügyi Központ korábbi vezetője például nyílt levélben mondott le, melyben azt írta, az irracionális helyzettel, és a központ leépítésével szakmailag nem tud egyetérteni, ahhoz a nevét nem adja, így távozik a miskolci kórházból. A 168 óra összefoglalta a távozó szakemberek sorát:

„Távozott a megyei kórház gazdasági, humán és jogi vezetője, az intenzív terápia és az aneszteziológia vezetője. A sebészet osztályvezető főorvosának hatáskörét csorbították. Elmenni kényszerült a radiológiai központ és a laboratórium vezetője. A negyvenéves múltra visszatekintő, unikális gyermekegészségügyi központot integrálták, vezetőjét 2020-ig tartó kinevezése ellenére indoklás nélkül eltávolították.”

Ezek a lépések különösen amellett érthetetlenek, hogy az országban mindenütt súlyos munkaerőhiány tapasztalható az egészségügyben, és a hihetetlenül hatékonynak ígért szuperkórházból tapasztalt szakembereket küldtek el. Nem is nagyon lehet mással magyarázni, mint a korrupció egészségügyben történő elburjánzásával.

(Népszava/168 óra)