Bár a NAV hivatalos adóslistáján is szerepel a Facebook és a Google, azt, hogy pontosan mennyivel tartoznak az államkasszának, nem lehet tudni. A G7 portál számításai szerint 2016-ban a két cég, közvetve és közvetlenül, több mint 5,3 milliárd forintnyi adótól foszthatta meg a magyar államot. 2011 óta pedig a kiesett bevétel 17 milliárd forintra rúghat.
Köztudott, hogy az interneten óriási befolyással rendelkező Google és Facebook is notórius adóelkerülő, amihez persze olyan kormányokra is szükségük van, amelyek segédkeznek ebben. Európában többek között Luxemburg, Írország vagy Hollandia profitál abból, hogy az uniós államok nem tudnak egységesen fellépni annak érdekében, hogy a piac e gigaszereplői is kivegyék jogos részüket a közteherviselésből.
Az írek például bíróságon támadták meg az Apple 13 milliárd eurós büntetését, és ahogy a G7 emlékeztet rá, a legtöbb európai ország nyújt valamilyen kiskaput a multicégeknek – Ausztria erős banktitokkal kedveskedik a pénzmosáshoz, hazánk pedig például a General Electricnek nyújtott rászabott adótrükköt, hogy az Alstom energetikai részlegének megvásárlását nálunk adózza le kedvezményesen.
Nem csoda, hogy a franciák által javasolt uniós átalakításokat az adórendszerben egyelőre csak 10 állam támogatja, és akárcsak Magyarország, mások is inkább a zavarosban halásznának, még akkor is, ha ezzel a versennyel hosszabb távon az európai polgárok járnak rosszul.
Bármennyire is rajong valaki a Google vagy a Facebook szolgáltatásaiért, azért fontos észben tartani, hogy ezek profitorientált cégek, és Magyarországon például az összes internetes hirdetés több mint fele – 53% – náluk landol. Ráadásul, ahogy a G7 emlékeztet rá, az utóbbi évek trendje alapján ezeknek a cégeknek reklámbevétele sokkal gyorsabban nő, mint maguk a reklámköltések, azaz hamarosan még nagyobb hányadát kebelezhetik be az egésznek.
Közben hazai versenytársaikhoz képest fontos előnyt jelent számukra, hogy számos olyan adót nem fizetnek meg, ami a hazai szereplők költségeit növeli.
A gazdasági portál becslései szerint, míg a magyar szolgáltatóknál elköltött 100 forintunkból 23 a költségvetésnél landol, addig a Google és a Facebook által értékesített hirdetések esetében ez nulla forint.
A G7 forrásai szerint ez a két cég nem tesz eleget a magyarországi reklámszolgáltatókat illető szabályozásnak sem: kérésre sem adnak igazolást a hirdetőknek a befizetett adóról, a NAV idevágó adatbázisában sem szerepelnek. Ráadásul az előírások ellenére nincs magyar adószámuk – mindezek alapján a G7 cikke úgy becsüli, hogy a tevékenységükhöz kapcsolódó reklámadó és áfa negyede nem folyik be a költségvetésbe. Ez pedig azt jelenti, hogy csak a tavalyi évben 2,8 milliárd forinttól esett volna el a magyar állam.
Ráadásul a versenyhátrányba kerülő magyar cégek által fizetett hozzájárulások is csökkennek azáltal, hogy a Google és a Facebook egyre nagyobb részt harap ki a piac egészéből, miközben még egy irodájuk sincs Magyarországon. A hazai vállalatok csökkenő bevételeiből pedig az is következik, hogy kevesebb embert tudnak foglalkoztatni. Az így kiesett társasági adó, iparűzési adó és a bérek után fizetett adók és járulékok a G7 cikke szerint további nagyjából 2,5 milliárd forint kiesést jelentettek 2016-ban.
A Facebook amúgy decemberben már jelezte, hogy vannak olyan tervei, hogy akár helyben is fizetne adókat… Kérdés, hogy az európai államok és köztük hazánk is, mikor veszik rá magukat, hogy korrigálják a vitatható módon szerzett piaci előnyöket, és méltányos büntetésekkel és szabályokkal vegyék rá ezeket a cégeket, amelyek amúgy is óriási és nagyjából szabályozatlan befolyással rendelkeznek a nyilvánosságban, hogy a nemzeti szolgáltatókhoz hasonlóan, fizessék meg az adókat minden olyan országban, ahol a gazdasági tevékenységük megvalósul.
Címlapkép: Search Engine Land
(G7)
