20 éve nem tanultak ilyen kevesen a felsőoktatásban, írja a KSH adatai alapján a portfolio.hu. A 2017/18-as tanévben 3700 tanulóval kevesebben járhattak felsőoktatásba, mint az előzőben, és ez az év nem kivétel: a felsőfokú oktatási intézményben tanulók száma a 2000-es évek közepe óta folyamatosan csökken.
Míg a rendszerváltást követő időszakban évről-évre egyre többen juthattak az érettséginél magasabb szintű papírhoz, a 2000-es évek közepén ezt a trendet a kormányok megfordították, és mára ott tartunk, mint a rendszerváltás utáni években.
Míg a 2000-es évek közepén több olyan év is volt, amikor 400 ezernél többen jártak felsőfokú oktatási intézménybe, mára a létszám majdnem a kétharmadára olvadt: ebben a tanévben 283.350 hallgató vett részt az összes felsőoktatási képzésben.
A csökkenés az összes képzéstípusban megfigyelhető: mind az alap- mind a mesterképzésekben kevesebben vesznek részt, mint az előző években.
A portfolio.hu elemzője hozzáteszi, hogy a folyamat részben demográfiai okokkal is összefügg (kevesebb a fiatal, sokan tanulnak külföldön), de a trend „rendkívül kedvezőtlen” Magyarország növekedési kilátásait illetően. A fejlettebb országok oktatáspolitikája afelé tesz lépéseket, hogy minél többen szerezzenek magas képesítéseket, és a lap szerint a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú lenne, hogy a trend mihamarabb megforduljon.
Korábban többször írtunk arról, hogy az oktatás átszervezése abba a kormányzati stratégiába illeszkedik, amely szerint a magyar munkaerőt a globális és a magyar kézben lévő gazdaság alacsonyabb termelési szintjeire kínálja olcsó munkaerőként. Az átszervezési folyamat részeként nem csak a felsőoktatásba való belépés lehetőségeit szűkítik, hanem már a középfokú oktatás szintjén is az alacsonyabban képzett, olcsó munkaerő képzésére áll rá az oktatási rendszerünk.
(Portfolio.hu, Mérce)
