A KSH foglalkoztatottsági adataiból kiderül, hogy míg a legtöbb megyében nő a diplomás foglalkoztatottak száma, Komárom-Esztergomban  vélhetően a magasabb szlovákiai bérek miatt csökken, és az is, hogy az alacsonyan képzettek foglalkoztatottsága elsősorban ott nő, ahol sok a közmunka.

Az, hogy a foglalkoztatottság az elmúlt években sokat nőtt – 2008 és 2013 között 13%-kal – közhelyszámba megy, noha – amint azt néhány napja megírtuk, a kormány által kommunikált növekedést – 750 ezer 2010 óta – érdemes fenntartásokkal kezelnünk. Több, mint 105 ezren dolgoznak ugyanis külföldi telephelyen (a legtöbben Ausztriába ingáznak), és 186 ezren vannak közmunkában foglalkoztava. Emellett azt is érdemes megjegyezni, hogy a növekedés egyrészt elsősorban az állami szektorban keletkezett, másrészt jelentős arányban alkalmi munkákból tevődik össze. (Foglalkoztatottság alatt a KSH azt érti, hogy az ember heti egy órában dolgozik.)

A G7 magazin abból a szempontból nézte meg a foglalkoztatottsági adatokat, hogy melyik megyében milyen változás állt be 2010 óta, illetve kiket érint a változás: az alacsonyabban, vagy a magasabban képzetteket.

A közmunka meghatározó szerepe megfigyelhető abban, hogy melyik megyében nőtt nagyot a foglalkoztatás. A legnagyobb növekedést azok a megyék produkáltak 2008 óta, ahol erőteljesen van jelen van a közmunka. Szabolcs, Hajdú és Borsod és kisebb részben Baranya megye meredeken növekvő számait mindenképp a közmunka számlájára írhatjuk, de vannak olyan kevésbé jelentős növekmény felmutató megyék is, ahol ennek is jelentős részét a közmunka adja (leginkább Jász-Nagykun-Szolnok).

A legtöbb megyében a foglalkoztatás bővülése erőteljesebben érintette a magasabban képzetteket. Vannak azonban olyan helyek, ahol nem sikerült növelni a foglalkoztatottságukat:

Tolna és Békés megyében kevesebb érettségizett dolgozik, akár alkalmi munkában. Ide kell vennünk még Komárom-Esztergom megyét, ahol 2013 óta csökken folyamatosan a diplomás dolgozók száma, vélhetően Pozsony és Szlovákia agyelszívó hatása miatt.

A fentiekből az is látszik, hogy noha mára minden végzettség-típusban nőtt a foglalkoztatottak száma (emlékeztetőül: ide kell érteni az Ausztriába ingázókat is), a képzetlenebbek lehetőségei nem sokat javultak: számukra csak elsősorban a közmunka „opciójával” gazdagodott a munka világa.

(G7, Mérce)