Csütörtökön jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb elemző kiadványa, amelyben a 2016-os mikrocenzus eredményei közül most a legfrissebb iskolázottsági adatokkal foglalkoznak részletesen. A felmérés szerint tavaly 2 millió 217 ezer főnek volt legfeljebb alapfokú végzettsége, vagyis a 15 éves és annál idősebbek 27 százaléka legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az iskolázatlanok részaránya a 2011-es népszámlálás óta 5 százalékponttal tovább apadt. Az elemzés ugyanakkor kiemeli, hogy a változás messze nem annak tudható be, hogy kevesebb lett volna az iskolarendszerben a lemorzsolódó gyerekek száma.
A 2011 óta bekövetkezett mérséklődést ugyanis az alacsony végzettségű vagy iskolázatlan időskorúak csökkenő száma okozta.
A legtöbben (40 százalék) 2016-ban is a 65 év felettiek voltak. A többi korosztályban 10 százalék alatti az iskolázatlanok aránya. A csökkenés egyébként több évtizedes tendenciába illeszkedik: 1970-ben még a korosztály 80 százaléka, 6,5 millióan rendelkeztek legfeljebb általános iskolai végzettséggel, mostanra számuk és arányuk a harmadára esett vissza.
A felmérés emellett az iskolai végzettség szemüvegén keresztül újra szembesít minket a kettészakadt ország szindrómájával is. Szabolcsban, Nógrádban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Borsodban több mint kétszer annyi legfeljebb általános iskolát végzettek száma, mint a fővárosban, és másfélszer annyi, mint a legjobban teljesítő megyében, Győr-Moson-Sopronban.
| Megye | Legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15 évnél idősebb népességben (százalék) |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | 36,2 |
| Nógrád megye | 35,7 |
| Jász-Nagykun-Szolnok megye | 33,6 |
| Borsod-Abaúj-Zemplén megye | 32,8 |
| Tolna megye | 32,5 |
| Bács-Kiskun megye | 32,2 |
| Békés megye | 31,6 |
| Somogy megye | 31,3 |
| Heves megye | 30,6 |
| Hajdú-Bihar megye | 29,5 |
| Baranya megye | 28,1 |
| Fejér megye | 27,4 |
| Zala megye | 27,2 |
| Komárom-Esztergom megye | 26,5 |
| Veszprém megye | 26,3 |
| Vas megye | 25,8 |
| Csongrád megye | 25,4 |
| Pest megye | 24,3 |
| Győr-Moson-Sopron megye | 23,2 |
| Budapest | 14,9 |
(Forrás: KSH)
Szintén éles területi jellegű törésvonal látszik az érettségit szerzők esetében: míg 18 éves és annál idősebb népességből az érettségizettek aránya a fővárosban, a megyeszékhelyeken és a többi megyei jogú városban volt a legnagyobb (37–38 százalék), a többi városban pedig elérte az országos átlagot (33 százalék), a községekben már jóval az átlag alatt maradt (27 százalék).
A legiskolázottabbak körében is megjelenik ugyanez a megosztottság: a fővárosban kiugróan magas a felsőfokú végzettségűek aránya (39 százalék), közel kétszerese az országos átlagnak. A megyeszékhelyeken 28, a többi városban 18, a községekben 11 százalékos a diplomások aránya. A megyék közül Pest megyében átlag feletti, 23, miközben Nógrád megyében csupán 12 százalék az arányuk.
Mindez rímel az Európai Bizottság a tagországok oktatási rendszerét vizsgáló, ugyancsak tavalyi tanulmányának következtetéseire, amely Magyarországgal kapcsolatban ugyancsak megállapította, hogy az érintett elmaradottabb területek és településtípusok lakói – jellemzően roma és más hátrányos helyzetű csoportok tagjai – rendkívül alacsony számban maradnak bent a közoktatásban, a gyerekek iskolai teljesítményét pedig szinte csak a szocioökonómiai státuszuk határozza meg.
(Címlapkép: KSH)
