1980 óta a világ leggazdagabb 0,1 százaléka ugyanannyival növelte összesített vagyonát, mint a világ szegényebbik 50 százalékát adó, 3,8 milliárd ember.
Ez abból a több mint száz kutató által elkészített tanulmányból derül ki, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra. A Thomas Piketty francia sztárközgazdász által vezetett kutatócsoport eredményeiből kiderül, hogy miközben a leggazdagabb vagyona exponenciálisan növekedett az emberek túlnyomó többségének vagyona csak alig, vagy éppen egyáltalán nem nőtt. Ennek következtében nemcsak a szegények helyzete romlott, de a középosztály is mindenhol szűkült.
A vizsgált időszakban a bolygó összesített vagyoni gyarapodásának 27 százaléka a legfelső 1 százalék zsebében landolt, az alsó 50 százalék pedig a növekedés csupán 12 százalékából részesült.
A kutatás a legszerencsésebb kategórián belüli egyenlőtlenségekre is rámutat. A legfelső 0,1 egy százalék, például a föld teljes gyarapodásának 13 százalékát szerezte meg, és ezzel övék lett a leglátványosabb gazdagodási ráta.
A legdrámaibb mértékben az Egyesült Államokban és Oroszországban nőttek az egyenlőtlenségek, bár még így sem itt a legnagyobb a szakadék a gazdagok és a többség között. Az amerikai legfelső 1 százalék 1980-ban az összvagyon 22 százalékával rendelkezett, ez mára majdnem megduplázódott, 39 százalékra nőtt. Az Egyesült Királyságban ugyanebben az időszakban 15-ről 22 százalékra nőtt a leggazdagabb egy százalék részesedése az ország vagyonából.
De ha túlzottnak tartjuk ezeket az egyenlőtlenségeket, akkor nem láttuk még a számokat Dél-Amerikából, Afrikából és a Közel-Keletről. Brazíliában és a szubszaharai Afrikában a felső 10 százalékhoz jut a jövedelmek 55 százaléka, a Közel-Keleten pedig 60 százaléka. A jelentés szerint ennek az az oka, hogy a második világháború után ezek a régiók nem mentek át egy jóléti, egalitárius időszakon, mint ahogy Európa és Észak-Amerika tette.
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy globálisan koordinált politikai fellépés híján a szakadék tovább fog szélesedni.
2050-re a felső egy százalék vagyoni részesedése 20 százalékról 24-re növekedhet, az népesség szegényebb feléé pedig 10-ről 9-re csökkenhet, ha minden a jelenlegi paraméterek között marad – figyelmeztetnek a kutatók.
Az egyenlőtlenség nem szükségszerű, nem elkerülhetetlen – ezt üzenik a vezető kutatók a Guardianben közölt publicisztikájukban, amelyben a tanulmány következtetéseit foglalják össze. Úgy látják, bár az egyenlőtlenségek mindenhol növekedtek, Európában sokkal több maradt meg a második világháború utáni jóléti vívmányokból és progresszívabb maradt az adórendszer, míg az Egyesült Államokban a 80-as évek óta radikális gazdaság- és szociálpolitikai átalakítások zajlottak. Ez magyarázza, hogy az USA-ban miért mélyült jobban a szakadék szegények és gazdagok között.
Ahogyan a döntéshozók egyenlőtlenebbé tették a javak eloszlását, képesek lennének egyenlőbbé is tenné – írják.
Ehhez azonban a jelenleginél progresszívabb, többkulcsos adórendszerre van szükség, emellett pedig az adóelkerülés elleni erősebb küzdelemre is. A világ vagyonának egytizede jelenleg is offshore adóparadicsomokban van elrejtve, és ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy így növekednek az egyenlőtlenségek.
Az igazságosabb újraelosztás mellett a kutatók még azt javasolják, hogy javítsuk az oktatáshoz való hozzáférést, emeljük a minimálbért, és erősítsük a munkavállalók beleszólását a gazdaságba.
