Csak az idén 190 gyógyszerészeti készítmény több száz kiszerelése szerepel az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) hiánylistáján. A Népszava információi szerint olyan életmentő szerekből is hiány van, mint az agyhártyagyulladás elleni vakcina és a tetanusz-oltás.

A probléma gyökere részben a pácienseket védeni hivatott szabályozás és a gyártók/forgalmazók érdekei közötti konfliktusban rejlik. Miközben a minőség- és árszabályozás bevett állami gyakorlat ezen a területen, hiszen így garantálható, hogy az emberek valóban jó minőségű és anyagilag is hozzáférhető készítményekhez jussanak, a forgalmazók gyakran próbálnak kibúvókat találni profitjaik érdekében.

Ilku Lívia, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport vezetője a Népszavának elmondta, nem ritka, hogy felpörög a máshol jobban eladható gyógyszerek fekete exportja, a nyomott árak miatt hazánkból főként nyugat-európai országba történik a gyógyszerek kivitele, bár a Kúria tavaly őszi döntése értelmében ez nem megengedett.

A gyártási problémák is hozzájárulhatnak a krónikus gyógyszerhiányhoz. A hiánycikkekkel kapcsolatban Botz Lajos professzor, a pécsi egyetem gyógyszerészeti intézetének igazgatója elmondta:

„A piacon mindig vannak helyettesítők, melyek hatóanyag-tartalmukban gyakorlatilag megegyeznek az eddig használtakkal, csak sokkal drágábbak, és nem a megszokott forgalmazókon keresztül, hanem kizárólag egyedileg szerezhetőek be.”

Botz azt is elmondta, a hiányzó készítményeket szabadon, külföldről is be lehet szerezni, ehhez azonban a gyógyszer-hatóságtól és az egészségbiztostótól engedélyt kell kérni. Engedély hiányában ugyanis nem garantálható, hogy a külföldről vásárolt készítmény valódi és megfelel a minőségi előírásoknak.