Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Automatamutyival tömik a Fidesz-közeli cégek zsebeit a Magyar Posta közreműködésével

Ez a cikk több mint 7 éves.

2015-ben a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség (MIÁSZ) azzal a kéréssel fordult a kormányzathoz, hogy segítsen kiszűrni az automaták üzemeltetői közül azokat, akik nem fizetnek általános forgalmi adót és járulékokat. Ennek orvoslására egy úgynevezett Automata Felügyeleti Egységet (AFE) kell(ene) telepíteni minden automatába, ami az online pénztárgépekhez hasonlóan biztosítja a kapcsolatot a NAV és az automaták között a bevételről.

Az eszközöket 2017. június 30-ig be kellett volna szerelni – ha lett volna mit. Csúszás történt ugyanis, így kitolták a határidőt idén év végéig. A kormány uniós pénzből magára vállalja az AFE beszerzéséhez szükséges költségek egy részét, azt azonban kikötötte, hogy egy automatára 120 ezer forintos támogatás juthat, így a kereten felüli gépekhez a tulajdonosok vagy saját költségükön vesznek felügyeleti egységet, vagy ki kell vonniuk a forgalomból. Ha ezt nem teszik meg a feltüntetett határidőig, onnantól kezdve súlyos büntetésekre számíthatnak.

Továbbá havi 5000 forintos szolgáltatási díjra kötelezik az üzemeltetőket, ami sokaknak már alapvetően vállalhatatlan, hiszen így egy automata egyhavi hasznának a felétől elbúcsúzhatnak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium négy éve 1500 forintra határozta meg a kereskedők által befizetendő adatátviteli díjat az online pénztárgépek után, így az automatásokra kiszabott 5000 forintos díj így enyhe túlzásnak tűnik. Csak viszonyítási alapként említem, hogy az online pénztárgépek után fizetett 1500 forintokból Garancsi István a Mobil Adat Kft.-n keresztül tavaly 477 millió forintot vitt haza, tehát az 5000 forintos díjakból jövőre sem fog rosszul élni az üzletember (mivel erre a feladatra is a Mobil Adat Kft. lesz megbízva).

Az emelkedő költségek hatására vannak, akik már elkezdték az automaták leszerelését, mások pedig áremeléssel próbálkoznak.

Az állami támogatás feltétele egyébként az lett volna, hogy az üzemeltetők november végéig építsék be az automatába az AFE-t. Mivel még csak 1000 beszerzés történt meg, újból csúszás következett be, így a beígért 2017 december végi határidőt ismét eltolják jövő nyárra. Ráadásul a már beszerelt eszközök működése sem zökkenőmentes, az adatok egyelőre el sem jutnak a NAV-hoz. A dátumtologatásból és a műszaki bakikból már gyanítható, milyen logikus és jól szervezett az egész procedúra.

A szimpla rendszerszintű bénázáson felül van itt azért valami más is.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és az étel- illetve italautomaták üzemeltetői közé szükség volt közvetítő és felügyelő szolgáltatókra. A pályázatot mintha kifejezetten egy cégnek írták volna ki: az egyik feltétel az volt, hogy a győztes cégnek minden kétezer lakos fölötti településen legyen képviselete. Nem kell sokáig gondolkodnunk, hogy rájöjjünk, elég kevés ilyen cég létezik az országban. Közülük az egyik (vagy talán az egyetlen) a Magyar Posta. Az a Magyar Posta, ami a saját feladatait is nehezen látja el, nemhogy még egy teljesen új projektbe kezdjen.

2017 nyarától tehát az egész AFE beszerzés, beszerelés, szoftverfejlesztés és egyéb ügyek a Posta közreműködésével zajlanak. A Posta által kiírt közbeszerzést meghívásos pályázat alapján az a Sagemcom nevű cég nyerte, amely már az online pénztárgép beszerelésben is részt vett. A Postának be kellett szereznie egy tanúsítványt arról, hogy valóban megfelelő-e az informatikai rendszere. Ezt a feladatot a Rogán Antalhoz köthető Hunguard Kft. végezte el, egyébként szokatlanul gyorsan (3 helyett 1 hónap alatt),

sőt, mintha annyira előrelátó lett volna, hogy még a közbeszerzés kiírása előtt jóváhagyta a Sagemcom és az INTIS cégek szoftverét is.

Az egészből ráadásul a Posta jön ki a legrosszabbul, mivel az automatánként befizetett havi 5000 forinton túl a Sagemcom további mobiladatdíjat is felszámol, így a Posta 685 forint mínusszal számolhat minden automata után, és gyakorlatilag minden pénz csak átfolyik rajta.

Az egész felhajtás a be nem fizetett adók miatt indult el, miközben ezek aránya csupán pár százalékra tehető.

A „piac fehérítése” címszó alatt méregdrága megoldásokkal próbálják kiküszöbölni azt az elenyésző veszteséget, amit egyébként sokkal olcsóbban és egyszerűbben (pl. offline eszközökkel) is behajthatnának.

Az üzemeltető cégek szerint ezzel a piac felmérése zajlik. Nem elég tehát, hogy előre lejátszott közbeszerzések útján Fidesz-közeli cégek zsebeit tömik ki, a változtatások miatt rengeteg üzemeltető fog kivonulni a piacról, aztán beszállnak helyettük bizonyos személyek oda, ahova már tudják, hogy megéri.

(168 Óra; címlapkép: Flickr)